Még nem adta be, de heteken belül pert indít a Magyar Tudományos Akadémia ellen a Horthy-korszak oktatási és vallásügyi miniszterének, Hóman Bálintnak az akadémiai posztumusz tagságának a visszaállítása miatt a család ügyvédje. Varga István ügyvéd, volt MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő az Esti Újság kérdésére elárulta, ő nem akart pereskedni. Én tisztességgel egyeztettem az MTA vezetésével arról, hogy kérnénk Hóman Bálint posztumusz akadémiai tagságának a visszaállítását. Az úri etikett miatt tettük ezt így meg. Sajnos az Akadémia vezetése közölte, hogy nem tehetnek eleget a kérésünknek, mert azzal tizenegy embert és családját sértenék meg, akik anno kizárták Hóman Bálintot az Akadémia soraiból. Sajnos erre a mostani elutasító válaszra a hisztériakeltés is rájátszott, gondolom. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy Hómant úgy zárták ki anno, hogy erről a több száz fős akadémiai tagságnak csak pár tagja döntött. Ráadásul mindezen kizárása az MTA-ból Hómannak 1945 előtt került sor, mert többen azt mondták rá, hogy fasiszta. Én azt gondolom, nem kérdés, hogy egy per során a bíróság fogja kimondani, hogy Hóman MTA-tagságának a megszüntetése nem volt törvényes –mondta dr.Varga István ügyvéd. Az egykori történész, a Horthy-korszak oktatás- és vallásügyi minisztere nevét viselő alapítvány által szervezett eseményen, 70-80 ember előtt Varga István emlékeztetett arra, hogy perújítási kérelmét követően, március 6-án a magyar törvényszék jogerősen felmentette Hómant a háborús bűntett vádja alól. Mint mondta, Hóman Bálintot mint tudóst az MTA alapszabályának törvénytelen módosítása után zárták ki az akadémiai tagok sorából. A Hóman Bálint Kulturális Alapítvány az ünnepséget a Bartók Béla téren rendezte, azon a helyen, ahol az Igazságügyi Minisztérium tizenötmillió és a helyi önkormányzat kétmillió forintos támogatásából állított volna szobrot névadójának. Kováts Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke akkor úgy nyilatkozott: Hóman Bálint tisztelői az idén is megemlékeznek a politikusról, és születésének 130. évfordulóján, december 29-én fejet hajtanak „nem bronzból, hanem lélekből készített” szobra előtt. Az óriási hazai és nemzetközi felháborodást okozó szoborállítástól december 18-án állt el a székesfehérvári közgyűlés, és bejelentették: az alapítvány elállt tervétől, hogy szobrot emel névadójának, és erről levélben tájékoztatta Székesfehérvár polgármesterét. A testület tudomásul vette a döntést, majd hatályon kívül helyezte júniusi határozatát, ami a kétmillió forintos önkormányzati forrásnak és a szoborállítás támogatásának visszavonását jelentette.