Nagy meglepetést okozhat főként a vádhatóságnak és az ügyet felderítő hatóságoknak a Hiszékeny-perben eljáró igazságügyi hangszakértő. Úgy tudjuk, a szakember egy igen zajos, szinte érthetetlen, de a vád szempontjából igen fontos bizonyítékként emlegetett beszélgetést varázsolt kristálytisztává. A jó hír az, hogy minden érthető a felvételen már, amelyet egy XIII. kerületi étteremben rögzített feltehetőleg az NVSZ. A rossz hír, hogy nem arról szól a felvétel, amit eddig állítottak róla. A vádhatóság és a beépített nyomozó elmondása szerint úgy tudjuk, arról beszélt, hogy itt elismerte Hiszékeny, azaz a szoci vádlott, hogy rendben van a kenőpénz, és jól hallható rajta, amint a képviselő azt mondja, hogy oké, oké. A baj azonban az volt, hogy mást ezen rögzített felvételen szinte alig lehetett hallani, mert rettentő zajos, és rossz volt. A szakértő által letisztított zajok után nagy megdöbbenésre arról van szó ezen felvételen, hogy az asztalnál ülök az étterem rossz kajáját szidják, és azt mondják egymásnak, hogy legközelebb máshol egyenek, és erre mondja azt a korrupcióval vádolt Hiszékeny, hogy oké, oké, oké. Azaz semmiféle pénz elfogadásáról, semmiféle bűnös esetről nincs ezen beszélgetésen szó. Sajnos a vád tanúi eddig sem voltak meggyőzőek a Hiszékeny-ügyben. Sőt, igen sok furcsaság volt az eddigi tárgyalási napokon. Mint ismeretes, vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt januárban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Hiszékeny Dezső ellen. A vád szerint 2013 januárjában a mai MSZP-s országgyűlési képviselő, akkori XIII. kerületi alpolgármester – akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése – közvetítőn keresztül jogtalanul ötmillió forintot kért saját magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak adja. „A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett” – fogalmaz a vádirat. Az ügyész az eddigi tárgyalások folyamán többször is jelezte: államtitkokról nem beszélhet a fő koronatanú. A bíró viszont többször is idézte Keresztes Imre főügyész nyilatkozatát, amely szerint az együttműködő tanút az üggyel kapcsolatban felmentette a titoktartási kötelezettség alól. B. István, a vád fő embere arról sem volt hajlandó beszélni, hogy ki készítette fel a ügyben való részvételre, kinek az ötlete volt, hogy Hiszékenyt belekeverjék a történetbe. Annyit árult csak el, hogy beszervezői kioktatták arra: nem provokálhatja bűncselekményre a beszélgetésekben részt vevőket, ennek ellenére ez – a jelek és a vallomás szerint – mégis megtörténhetett. A tanú arra is eligazítást kapott „tartótisztjétől”, hogy csak nyilvános helyen rögzíthet beszélgetéseket, ám – a nyomozati anyagból kiderült, és B. István maga is elismerte – ezt sem tartotta be. Következménye egyik vétségének sem lett, a lehallgatási anyagokat felhasználták. A tanú a tárgyaláson jelezte: érezte, hogy „a Dezsőre megy ki az egész”. Amikor pedig a bíró feltette a kérdést: kinek az ötlete volt Hiszékeny „megbuktatása”, a tanú így reagált: „Erre a kérdésre nem válaszolhatok”.