A KSH minden évben novemberben teszi közzé A háztartások életszínvonala című kiadványát, amely azonban mindig az előző év számait mutatja. A 2025-ös adatokat most jelentették meg, ezek alapján tavaly folytatódott a háztartások jövedelmi helyzetének javulása, és a boldogsági mutatónk is emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az ELTE kutatói azonban arra hívják fel a figyelmet: már tavaly súlyos hiányosságokat tártak fel a szegénységi mutatók megbízhatóságával kapcsolatban, és ezeket az anomáliákat azóta sem sikerült megnyugtatóan orvosolni.

A KSH novemberben bemutatott adatai szerint ugyan lassan és egyenlőtlen mértékben, de nőtt a magyarok életszínvonala 2024-ről 2025-re. Az adatokról csütörtökön tartottak háttérbeszélgetést kutatók, akik szerint továbbra is megbízhatatlanok a KSH adatai.

Tátrai Annamária, az ELTE TáTK Statisztika Tanszékének oktatója emlékeztetett, hogy a KSH szegénységi adataival kapcsolatban már tavaly súlyos hiányosságokat tártak fel. A kutatók azt találták, hogy 2017 után a jövedelem eloszlás alakja úgy változott meg, amit valós társadalmi folyamatokkal nem lehet magyarázni. Az anomália szerintük nem adatfelvételkor, hanem adattisztítás során keletkezett, a rendellenesség miatt pedig nagyon sok háztartás került épp a szegénységi küszöbérték fölé a statisztikában. A kutatók szerint így éveken át a valósnál alacsonyabbra becsülték a magyarországi szegénységi arányszámot. Ezek a statisztikák jelentik az Európai Unió tagországainak jövedelmi és szociális helyzetét nyomon követő EU-SILC kutatás magyarországi adatait. 2025 tavaszán Gábos Andrással közös elemzést tettek közzé, ezt követően három további kutatótársukkal két újabb tanulmányban vizsgálták az adatokat, legutóbb a KSH 2025-ös revíziója után. Tátrai elmondta: a KSH eddigi álláspontja szerint a szegénységi adatok már korábban is megbízhatóak voltak, a 2025-ös revízió pedig rendezte a felvetett problémákat.

Mi ezt nem így látjuk. Szerintünk a revízió előtti adatok súlyos hibákat tartalmaztak. Tömegesen torlódtak fel jövedelmek a szegénységi küszöb fölött, és az esetek jelentős hányadában a nettó jövedelem meghaladta a bruttót, ami képtelenség a magyarországi adószabályok szerint. Ennek a toronynak a keletkezéstörténetét nem sikerült tisztázni. Bár a KSH többféle magyarázattal is szolgált, de ezek mindegyike könnyen cáfolható volt. A hivatal már a revízió előtt azt jósolta, hogy ez nem fogja befolyásolni a szegénységi rátát, és ez így is lett – fejtette ki Tátrai.

A revízió tehát nagyrészt eltüntette a tüneteket, de helyettük újabb, a valósággal összeegyeztethetetlen anomáliák jelentek meg az adatokban. Mindezeket akkor lehetne ellenőrizni, ha a kutatók megkaphatnák a nyers adatokat, amelyekből a KSH a statisztikákat készíti – de ezeket nem adják át.

Az adatok megbízhatósága mellé az teszi a legnagyobb kérdőjelet, hogy ha összehasonlítjuk a revízió előtti és utáni értékeket, akkor a legfontosabb jövedelemkomponensek esetében egy konstanssal való szorzás jelent meg tömegesen, azaz ezres nagyságrendben egyformán változtak meg ezek az adatok. Ez abszurd, ez egészen biztosan nem lehet valós adat – részletezte a kételyeket az ELTE oktatója.

A kutató úgy véli, az EU-SILC jövedelmi adatai jelenlegi formájukban nem alkalmasak sem kutatásra, sem szakpolitikai döntéshozatal megalapozására vagy a társadalmi folyamatok nyomon követésére. Ezt az álláspontot egyébként 2026. június 30-án öt neves szakmai testület – a Magyar Tudományos Akadémia három szakbizottsága, a Magyar Szociológiai Társaság és a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület – is megerősítette, az ügy kivizsgálását sürgetve.

Tátrai Annamária szerint az ügyben az Országos Statisztikai Tanácsban, amely a hivatal szakmai felügyeletét is ellátja, a problémák nyilvánosságra kerülése óta nem történt érdemi vizsgálat, ugyanakkor két nemzetközi szakmai testület (International Statistical Institute Advisory Board on Ethics, illetve European Statistical Governance Advisory Board) is napirendjére tűzte az ügyet, és meghallgatta a KSH jelenlegi elnökét, Kincses Áront. Az ügy tétje messze túlmutat egy statisztikai vitán – fejtette ki a kutató. „Magyarországon 2014 óta nem tudjuk megbízhatóan, hányan élnek jövedelmi szegénységben, és azt sem, hogy a szociálpolitikai intézkedések elérték-e a céljukat. A hibás adatok ellehetetlenítik az uniós szegénységi célkitűzések nyomon követését is, de ezekre alapozva a modellezések sem hozhatnak valós eredményeket. A KSH-ban megingott a bizalom, holott ez egy fontos nemzeti intézmény. Szeretném kiemelni, hogy a célunk nem a KSH hiteltelenítése, hanem az adatok rendbetétele. A KSH-ba vetett bizalom azonban csak akkor állítható helyre, ha megtörténik a hibák átlátható kivizsgálása és a revízió tényleges módszertanának nyilvánosságra hozatala. Emellett olyan intézményi garanciákra van szükség, amelyek kizárják, hogy hasonló eset megismétlődjön. Amíg ez nem történik meg, a szegénységről szóló hivatalos számok – a november 5-én közölt friss adatokkal együtt – nem adnak megbízható képet a szegénységi helyzetről a magyar társadalomban – jelentette ki Tátrai.

A háztartások életszínvonala című KSH-kiadvány szerint 2025-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme a legtöbb háztartástípus esetében emelkedett, azonban ez a növekedés nagyon egyenlőtlen volt. Legjobban a 65 év alatti két felnőttből, valamint a két felnőttből és egy gyermekből álló háztartások jövedelme nőtt. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a 2024-es 19 százalékról 18,3 százalékra mérséklődött. A szegénységi kockázat 1,7 millió magyart érintett, 119 ezerrel kevesebbet, mint az előző évben. 787 ezerről 633 ezerre csökkent azoknak a száma, akik súlyos deprivációban élnek, a mélyszegénységben élőké pedig 98 ezerről 96 ezerre csökkent. A társadalmi különbségeket Magyarországon továbbra is extrém módon befolyásolja az iskolai végzettség: 2025-ben a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében a szegénység kockázata nyolcszorosa volt a felsőfokú végzettségűekének. A nőket és a gyerekeket továbbra is jobban veszélyezteti a szegénység, bár a gyerekek helyzete 2025-ben valamelyest javult. Tavaly az egy főre jutó nettó jövedelem havi 249 ezer forint volt, ami jelentős növekedés az egy évvel korábbi 231 ezerhez képest, viszont a legszegényebb 20 százalék jövedelme nőtt a legkisebb mértékben a KSH adatai szerint. A szegénységi küszöb egy két felnőttből és két gyerekből álló háztartásban 2025-ben havi 400 ezer, egy egyedül élő ember esetében 190 ezer forint volt. A szegénységi küszöb alatt 1,324 ezren élnek. A KSH ugyanebben a kiadványában azt is felméri, mennyire érzik magukat boldognak az emberek egy tízes skálán. Ez a szám az egy évvel korábbi 7,1-ről 7,4-re emelkedett, ahogy az a saját anyagi helyzetükkel való elégedettség is, az előző évi 6,1-ről 6,3-ra.

( Csákány Tibor )