Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán közzé tette, hogy szerda este kihallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség a telefonlopásos ügyben. A posztja szerint rövid vallomást tett, de nem ismerte el a bűncselekményt, amivel gyanúsítják.

Ma este, előre egyeztetett időpontban kihallgatott a Központi Nyomozó Főügyészség a 2024. június 21-én történtek miatt. Rövid vallomást tettem, nem ismertem el a terhemre rótt bűncselekményt. Minden további fejleményről tájékoztatást adok – írta posztjában MAgyar Péter miniszterelnök.

A kihallgatásról nem sokkal később a KNYF is közleményt adott ki.

Mentelmi jogának felfüggesztését követően a nyomozó főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki dr. Magyar Pétert a lopás vétsége miatt indult büntetőügyben.
A legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes 2026. szeptember 22-én indítványt tett dr. Magyar Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án felfüggesztette a miniszterelnök mentelmi jogát.
Ezt követően 2026. október 7-én a nyomozó főügyészség dr. Magyar Pétert gyanúsítottként hallgatta ki. Dr. Magyar Péter nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, érdemi védekezést terjesztett elő. További adat az ügyben jelenleg nem közölhető. Az ügyészségi tájékoztatás minden esetben, így jelen ügyben is követő jellegű, ennek megfelelően csak a már megtörtént eljárási cselekményekről nyilatkozunk. Erre tekintettel az eljárásban tervezett további nyomozati cselekményekről és azok várható időpontjáról a nyilvánosságot előre nem tájékoztatjuk.-közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt nem tudjuk, hogy a KNYF a miniszterelnököt rabosította-e vagy sem. Elméletileg kellett ilyennek történnie, hisz a jogszabályok szerint, aki szándékos bűncselekményt követ el annál ezt alkalmazni kell. Bár a rabosítás szó sem a büntetőeljárási törvényben (Be.) sem a büntető törvénykönyvben (Btk.) nem szerepel. Ha egyszer valaki bekerül a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe, adatait (ujjnyomat, DNS profil) a rendszerből csak akkor törlik, ha vele szemben a büntetőeljárást megszüntetik vagy a bíróság felmentő ítéletet hoz az ügyében, azaz ártatlanul kerül ki a büntetőeljárásból. Minden más esetben adatai örök időre a bűnügyi nyilvántartási rendszerben maradnak. Így például amennyiben egy lopásnál ujjnyomatot rögzítenek, azt összevetik a bűnügyi nyilvántartási rendszerben lévő személyek ujjnyomataival, egyezés esetén nyomban kihallgatják. A hatékony bűnüldözés része – ami társadalmi érdek – a kiterjedt, precíz, bűnügyi nyilvántartás. A rabosítás során összegyűjtött adatok (ujjnyomat, DNS profil) mintázata egyedi!

Magyar Péter ellen lopás gyanúja miatt indulhat eljárás, miután az ügyészség szerint 2024-ben az Ötkert nevű szórakozóhelyen történt balhé után elvette egy férfi telefonját, és a Dunába dobta azt. Az ügyészség akkor így foglalta össze az ügyet, a rendelkezésre álló adatok szerint dr. Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután dr. Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során dr. Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette.”

Az ügyészség az azóta letartóztatott Seszták Miklóssal és Hankó Balázzsal egy napon kérte ki Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűléstől. A szeptember 28-ára összehívott rendkívüli ülésen a parlament meg is szavazta a három politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Magyar Péter egyébként maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

( Csákány Tibor )