A közmédia jelenlegi vezetése lerántotta a leplet miképp működött a szervezet és ki volt politikai megmondó. Az új vezetés azt állítja, hogy Várhegyi Attila bizonyos meghatározó területeken nem egyszerűen tanácsokat adott, hanem ténylegesen irányította a közmédia működését. Papp Dániel vezérigazgató és más vezetők pedig állítólag nemcsak folyamatosan beszámoltak neki a legapróbb ügyekről, hanem szövegeket és döntési javaslatokat küldtek hozzá, megvárták a jóváhagyását, és rendre végrehajtották az utasításait is a Fidesz egykoron szebb napokat látott ex-pártigazgatójának.

A közmédiás dokumentum szerint az összefonódás korábban is megjelent már, de Várhegyi hivatalosan 2019-ben jelent meg tanácsadóként a szervezetnél, a szerződését pedig aztán évről évre meghosszabbították, amivel 2023-tól egyébként havi nettó 3,5 millió forintot kapott. A dokumentumban konkrét példák is szerepelnek, például arról, hogyan szólt bele Várhegyi a személyes döntésekbe: egy alkalommal állítólag úgy reagált Szöllősi Györgynek és Papp Dánielnek egy lehetséges igazolási ötletre, hogy „ezt a buzit idehozni????”. Emellett állítólag beleszólt például abba is a volt szolnoki polgármester, hogy mi legyen az év szava, vagy ki legyen az év embere – Trump és Kurtág közül itt Kurtágot hozta ki győztesnek –, és azt is állítja a dokumentum, hogy valójában a Tisza sajtósaival is ő levelezett, csak a levelek szignózását és elküldését bízta rá Papp Dánielre. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is Várhegyihez fordult, ha akart valamit a közmédiától, a miniszter kabinetjétől egyenesen neki küldtek például panaszlevelet az orosz nyelvű híradóról. Egy heti témalistára pedig egyszer annyit reagált a dokumentum szerint, hogy „Ukrajna és háború minden mennyiségben”.

Várhegyi Attila a Fidesz nagyreményű és tehetséges politikusa volt, sőt az Országos Választmány elnöke volt és pártigazgató. Azonban 2002-ben a politikai karrierjének vége lett. Jogerősen egy év szabadságvesztésre ítélte és mellékbüntetésként ötszázezer forint megfizetésére kötelezte a bíróság Várhegyi Attila parlamenti képviselőt. Az ítélet végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztették. A képviselőt hűtlen kezelés miatt ítélték el, az ítélet szerint Szolnok polgármestereként 154 milliós kárt okozott az önkormányzatnak. Az ítélet után Várhegyi Attila lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. Várhegyi pártigazgatói posztját megtartotta. 1997-ben politikai korrupcióval vádolta meg a Pest Megyei Főügyészség. Eszerint Várhegyi Attila szolnoki polgármesterként 1994-ben vesztegetést követett el azzal, hogy az önkormányzati választási kampányhoz helyi cégektől fiktív számlák révén, a Mahir Szolnok Kft.-n keresztül, összesen mintegy 1,3 millió forintot szerzett magának, illetve a Fidesz szolnoki alapszervezetének. Az ügyészség szerint a vád tárgyává tett koreográfia úgy zajlott, hogy Várhegyi kért egy bizonyos összeget, a cégek utaltak a Mahir Szolnok részére, utóbbi számlát bocsátott ki, amelyre odapingálták: '1994-es reklámtevékenység'. Ám ilyen tevékenység nem zajlott, a Mahir Szolnok egyik cégnek sem végzett ilyen jellegű munkát. A másik vádpont szerint Várhegyi Attila polgármesterként 1995-ben mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a szolnoki önkormányzatnak, mert a városközpontban lévő telkeket áron alul adta el, részben olyan cégnek, amely támogatta kampányát. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, továbbá vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel és magánokirat-hamisítással vádolták.

( V.Zs.)