Pénteken a Parlament a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé választotta Unger Annát. Az Országgyűlés 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett szavazta meg az elnökjelöltet – 1 érvénytelen szavazat is volt –, rábólintva így az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előzetes döntésére, mellyel Ungert javasolták az új szervezet élére.

Más vezetőt is megválasztott az Országház. A Szuperhivatal elnökhelyettese Tasnády Katalin lett. Őt 139 igen, 6 nem és 0 tartózkodás mellett szavazták meg az NVVH nyomozati elnökhelyettesévé.

A Fidesz és a KNDP képviselőinek a többsége valószínűleg nem szavazott, a szavazás bejelentésekor el is hagyták az üléstermet.

Mint közismert Unger Anna mellett három másik jelöl is esélyes volt a poszt elnyerésére: a parlamenti bizottság Unger mellett eredetileg Ligeti Miklós és Jancsics Dávid meghallgatását kezdeményezte kedden, ám végül akadt egy új jelölt is. Hantosi István tiszás bizottsági elnök szerint, mivel „nagyon sok jó jelölt pályázott a hivatal vezetésére”, ezért úgy döntöttek, az általunk kiválasztott három személyen felül is lehetőséget biztosítanak a pártoknak arra, hogy további egy-egy főt delegáljanak a meghallgatásra. A Tisza Párt élt is ezzel a lehetőséggel és Sárvári Nicholas meghallgatását kezdeményezte – szerencsétlen módon a párt jelöltjeként hivatkozva rá. Ez komoly félreértéseket szült a kiválasztási folyamat tisztaságával és a jelölt személyével kapcsolatban. Kedden a Tisza közleményben tisztázta: Sárvári nem az ő jelöltjük. De más fordulat is történt, keddig a meghallgatás előtt Jancsics Dávid visszalépett, mondván, a hivatal inkább egy ügyész, nyomozó alkatú elnököt igényel, ő pedig egy hosszú távú, antikorrupciós intézményrendszer kialakításában tudna inkább szerepet vállalni. Így végül Ligetit, Ungert és Sárvárit hallgatták meg kedden az NVVH elnöki posztjának várományosaiként. Ezt követően a bizottság csütörtökön szavazott arról, kit javasolnak a szervezet élére Unger Annát hat képviselő támogatta, egy ellene szavazott, egy pedig tartózkodott. Ligeti Miklós négy igen szavazatot kapott négy tartózkodás mellett, Sárvári Nicholast pedig hárman támogatták, öten tartózkodtak.

Természetesen a csütörtöki szavazás után sokan így Török Gábor politológus a Törökülésben úgy értékelte a döntést, hogy a bizottsági többség olyan vezetőt keresett, aki a Tisza előző rendszerről kialakított politikai narratíváját is tudja képviselni. Szerinte Unger vezetésével az NVVH részben „történeti hivatalként”, részben pedig erős politikai intézményként működhet majd.

Unger megválasztását bírálta Hadházy Ákos egykori parlamenti képviselő, aki elsősorban korrupcióellenes tevékenysége révén vált ismertté. Szerinte szakértelme és korábbi munkája alapján Ligeti lett volna a legalkalmasabb a hivatal vezetésére. Ungerrel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy már a meghallgatásán elfogadta: az eljárások lassúsága miatt akár a következő hat évben sem születhetnek jogerős ítéletek.

Zárug Péter Farkas politológus szerint ugyanakkor Unger volt a három jelölt közül a legjobb választás, mert ő volt a meghallgatáson a legmeggyőzőbb és érti, tudja, hogy mit jelent a közhatalom, és most gyakorolni is fogja a saját morális iránytűje és politikatudományi ismeretei alapján.

A sok sok véleményre maga Unger Anna is reagált és a jelölése hírére, mégpedig azt írta: várja majd Ligeti Miklóst is az NVVH fedélzetén, hogy együtt dolgozzanak a korrupció ellenében.


A szuperhivatal elnöke Unger Anna Róza 2003-ban az ELTE-n szerzett politológusdiplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Az elmúlt években az ELTE Társadalomtudományi Karának docenseként dolgozott, és rendszeresen szerepelt politikai elemző műsorokban, mások mellett Ruff Bálint jelenlegi miniszterelnök-helyettes társaságában. Egyetemi karrierje során ő volt Orbán Balázs egyik opponense a doktori védésén. A választási kampány előtt arról beszélt, hogy „Orbán Viktor bármit bevethet a hatalomért”. Úgy látta, „Orbánban semmilyen skrupulus nincsen, ha a hatalom megőrzése a tét”. A bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta Unger, hogy nem szimpla korrupció volt, ami az elmúlt 16 évben történt, a „felcsúti számvevőszék” feudalizálta Magyarországot. Azt is kijelentette, hogy „botorság” azt gondolni, hogy a hivatal első ciklusának hat éve alatt lezárt jogi eljárások lesznek. A cél inkább a korrupciót működtető rendszer megértése és a megismerés lehet ebben az időszakban – fogalmazott.

( Csákány Tibor )