Mi a legszeretetre méltóbb elnökünkre úgy emlékezünk, hogy megpróbáltuk kideríteni, mi történt 1992-ben, amikor Göncz Árpádot kifütyülték. Nem titkoljuk, ezen események, úgy tudjuk, nagyon megviselték a köztársasági elnököt, s egyben talán jól mutatja azt is, hogy bizonyos egyenruhás szervek miként szolgálták ki a politikai hatalmat. Miként tettek úgy, mintha semmiről sem tudnának. Ezen kutakodásunk során arról tájékoztatta az Esti Újság szerkesztőségét egy akkori magas rangú rendőri illetékes, hogy az első, illetve a második,  Gönczöt lejárató akciót ki és miként hiúsította meg. Illetve hogy kik tudtak arról, mi is készül a köztársasági elnök ellen. Milyen hatalmi játék ment már akkor a háttrében, az első szabadon, demokratikusan választott Parlamentben, és hogy próbáltak embereket lejáratni. Kapaszkodjanak, nem a rendőrség, hanem az őrezred  és a titkosszolgálat oldotta meg az ügyet. Göncz kifütyülésében jelenlegi jobbikos és MSZP-s politikus is részt vett. Az akkori budapesti és ORFK-vezetők valamiféle erkölcsi és etikai felelőssége pedig szintén felmerül. Magyarország legnépszerűbb politikusát, sokak Árpi bácsiját, a néhai Göncz Árpád köztársasági elnököt valóban csak az őrezred védte. Senki más. Amikor anno kifütyülték egy 56-os megemlékezésen az elnököt, minden érintett rendőri és belügyi vezető csak ámult-bámult, és hagyták, hogy szegény Göncz hadd érezze rosszul magát. Valahogy akkor ott semmi sem működött. Az elnököt kritizálók voltak fölényben, és senki nem vitte őket sehova, hagyták őket kedvükre. Mindez utólag érthető. Ez volt az akkori politikai elit érdeke, hogy ez történjen. Olyannyira, hogy a Gönczöt védő őrezredet is elfelejtették tájékoztatni fontos dolgokról. A következő eseményt azonban, úgy tudjuk, az akkori Köztársasági Őrezred vezetője hiúsította meg, tisztességes katona és egyenruhás módjára. Állítólag az őrezred parancsnoka, amikor tudomására jutott, hogy megint ki akarják Göncz Árpádot fütyülni, hihetetlen tervet dolgozott ki. Az egyik egykori magas rangú rendőri vezető elárulta az Esti Újságnak, hogy az őrezred parancsnoka miről és hogyan egyeztetett Gönczcel. Elmondta az elnök úrnak az őrezred parancsnoka, hogy mi várható sajnos, és megkérte Göncz Árpádot, hogy bízza rá az ügyet, az őrezredes fiúkkal megoldja majd. A terv az volt, hogy Göncz elnök úr, ha fütyülnek, ha kiabálnak, beszéljen csak tovább. Ne álljon meg a beszéddel egy másodpercre sem, hogy kiemelhessék az őrezred civil ruhás tagjai a rendzavarókat. Igen, több őrezredes elvegyült ezen ünnepségen. S minden úgy történt, ahogy várták. Így sikerült kiemelni és előállítani a rendzavarókat, és egyben beazonosítani őket. A sors fura fintora, hogy a Parlamentnél azért nem léptek a rendőrök a rendzavarók ellen fel, mert az őrezredre mutogattak, hogy ez az ő feladatuk lett volna. Itt csak ők intézkedhetnek a Parlamentnél. A baj csak az volt, hogy az első eseményről előre senki nem szólt Göncz testőrségének, pedig sokan tudtak arról, hogy mi készül a köztársasági elnök ellen. Tudott a belügyi vezetés és a rendőri felső vezetés is. Így az őrezred parancsnoka a második beszédnél próbálta helyre tenni a becsületén ejtett igen komoly csorbát – mondta a neve elhallgatását kérő tábornok az Esti Újságnak. Az eset idején a belügyminiszter az a Boross Péter volt, aki az MDF tagja volt, és aki Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökkel is a mai napig igen jó és közeli viszonyban van. Így teljes mértékben érthető, hogy Göncz Árpi bácsi a mi, azaz a nép elnöke nem kívánja, hogy a sírjánál esetleg politikusok is beszédet mondjanak. Az is érdekes, hogy Göncz kifütyülésénél a budapesti főkapitány az a Bodrácska János volt, aki közeli jó barátja volt az akkori ORFK-vezetőnek, Pintér Sándornak. Mindezek tekintetében pedig át kell gondolni, hogy vajon Kuncze Gábor 1996-ban, mint új belügyminiszter, miért is vált meg Pintértől és Bodrácskától? Lehet, hogy ezen fütyülési akció meg nem oldásáért? Vagy a cinkos semmit nem tevésért? Vagy a köztársasági elnök ellen folyó lejáratás információinak az elakadásáért? Nos, nem tudjuk, de lehetett ez is egy belső indíték az SZDSZ-es új belügyérnek. A volt államfő a végakaratában rendelkezett arról, hogy ne a Fiumei úti Nemzet Sírkertben, hanem Óbudán temessék el, és a szertartáson ne mondjanak beszédet a kormány és az Országgyűlés jelenlegi vezetői, és Áder János jelenlegi köztársasági elnök sem. Ennek ellenére Orbán és Áder is részt veszt a temetésen, persze magánemberként. Az október 6-án elhunyt volt köztársasági elnököt, Göncz Árpádot november 6-án, pénteken, az Óbudai temetőben temetik el, maga a volt köztársasági elnök kérte, hogy a sírnál Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Mécs Imre volt rabtárs, korábbi szabaddemokrata politikus mondjon gyászbeszédet. Nem lesz katonai tiszteletadás, díszsortűz sem, nem gyászolnak a közintézmények sem. A Göncz család azt kéri, hogy a búcsúzók csak egy-egy szál virággal róják le kegyeletüket, a koszorúra szánt összeggel pedig a Kézenfogva Alapítványt támogassák.