TÜNTESSÜNK EGYÜTT A SZLOVÁK NÉMASÁGTÖRVÉNY ELLEN! -írják a szervezők a közösségi oldalukon.

2025. decemberben Robert Fico szlovák kormányfő pártja és koalíciós partnerei elfogadtak egy törvényt, amely szerint fél év börtönnel is büntethető az, aki nyíltan megkérdőjelezi vagy tagadja a Beneš-dekrétumokat. Ezek a rendeletek 1945-48 között felhatalmazták a csehszlovák kormányt arra, hogy elkobozza a felvidéki magyarok vagyonát, földjeit, megfossza őket az állampolgárságuktól, betiltsa a magyar nyelvet és a nemzetiségi iskolákat, illetve kitelepítse és munkatáborokba zárassa őket. A Beneš-dekrétumokra hivatkozva a szlovák hatóságok még 2025-ben is földeket koboznak el felvidékiektől. A kormánypártok viszont börtönnel fenyegetik azokat, akik fel akarnak szólalni e jogtiprások ellen.

Ezért mi, magyar fiatalok pártoktól független utcai kiállást szervezünk, és megüzenjük a szlovák politikusoknak, hogy tartsák tiszteletben a magyarok alapvető jogait! Mikor? Január 3-án, szombaton délután 5 órától. Hol? A Szlovák Köztársaság Nagykövetsége (1143 Budapest, Stefánia út 22-24.) előtt. Ne maradjunk némák! Álljunk ki egymásért!- írták a jogász-, politológus- és történészhallgató főszervezők.

A botrányos Fico féle módosítást Peter Pellegrini szlovák államfő írta alá karácsony előtt. A törvény december 27-én jelent meg, és azonnal hatályba lépett. Elfogadása óta tiltakozáshullám indult el a szlovákiai magyar közösség körében, és több magyar közéleti személy is élesen bírálta a döntést.

A Benes-dekrétumokat Edvard Benes csehszlovák elnök adta ki 1945-ben. A 143 elnöki rendelet közül 13 a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a német és magyar kisebbségekkel szemben, ami állampolgárságvesztéshez, vagyonelkobzáshoz, kényszermunkához és tömeges kitelepítésekhez vezetett.

Bár a dekrétumok 1991 óta hivatalosan nem alkalmazhatók, a gyakorlatban továbbra is hivatkozási alapot jelentenek földkisajátítási eljárásokban. A Szlovák Földalap 2019 és 2022 között 631 ingatlan esetében próbálta érvényesíteni a dekrétumokat magyar és német származású tulajdonosokkal szemben. Az új törvénymódosítás nyilvános bűncselekménnyé minősíti a háború utáni rendezést rögzítő dokumentumok jogszerűségének megkérdőjelezését vagy tagadását – a gyakorlatban kizárólag a Benes-dekrétumokra vonatkozóan. A kiszabható büntetés akár hat hónap börtön is lehet.

Sokak szerint a jogszabály szándékosan homályos megfogalmazású, és alkalmas arra, hogy elfojtsa a történelmi és jogi vitákat. A rendelkezés különösen érzékenyen érinti a mintegy 450 ezres szlovákiai magyar közösséget, amelynek tagjai közül sokan máig rendezetlen tulajdonjogi ügyekkel küzdenek.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a törvénymódosítást „abszurdnak” nevezte, és úgy fogalmazott: az a szólásszabadság példátlan korlátozását jelenti.

( Csákány)