A keltáktól örököltük halloween ünepét
A töklámpásokkal és különféle kosztümökkel ünnepelt halloweennek pogány gyökerei vannak, így nem meglepő, hogy szinte minden jellegzetessége a hiedelmekhez kapcsolható. Halloween a babonák és féktelen ünneplések napja. A hiedelmek szerint régi kelta fesztiválból fejlődött ki.

A 8. században III. Gergely pápa november 1-jét jelölte meg az összes szent és mártír emléknapjaként, a mindenszentekként ismert ünnep a kelta fesztivál néhány elemét is magába építette. A megelőző nap estéjét mindenszentek éjszakájának nevezték, ami később halloweenné lényegült át. Az idők folyamán halloween világi, közösségi alapú esemény lett, amelyet gyermekbarát tevékenységek jellemeznek. Világszerte sok országban ünneplik. A halloween eredete a samhain ősi kelta fesztiválra tekint vissza. A mai Írország, Egyesült Királyság és Észak-Franciaország területén 2000 éve élt kelták november 1-jén ünnepelték az újévet. Ez a nap a nyár és a betakarítás végét, illetve a sötét, hideg tél kezdetét jelezte. Az évnek eme szakát gyakran az emberi elmúlással hozták kapcsolatba. A kelta hiedelmek szerint az újévet megelőző éjszakán elmosódik a határ az élők és holtak világa között. Október 31-én ülték meg a samhaint, amikor is hitük szerint az elhunytak szellemei visszatértek a földre. A túlvilági lelkek jelenléte amellett, hogy bajt okozott és károsította a termést, a druidáknak és kelta papoknak megkönnyítette a jövőbelátást – legalábbis ők úgy hitték. A próféciák pedig nagyon fontosak voltak a természeti világ változékonyságától függő embereknek – írja History magazin. Az esemény tiszteletére a druidák óriási, szent máglyákat állítottak össze, az emberek köréjük gyűltek, termést és állatokat égettek el a kelta isteneknek áldozatul. Az ünneplés alatt kosztümöket viseltek, főként állatbőröket és fejeket, illetve megpróbáltak jósolni egymásnak. Kr. u. 43-ra a Római Birodalom meghódította a kelta területek nagy részét. Négyszáz éves uralmuk alatt két római eredetű fesztivál épült be a samhain hagyományos kelta ünnepébe. Az egyik a feralia, egy kései októberi nap, amikor a római hagyományok szerint az elhunytakra emlékeznek. A másik a pomona, a gyümölcsök és fák római istennőjének ünnepe. Pomona szimbóluma az alma. Összeolvadása a samhainnal valószínűleg megmagyarázza a halloweenkor játszott almavadászatot. A halloweeni szimbólumoknak, szokásoknak kétségtelenül nagy hatása volt a nyugati kultúrára is. Amerika korai történetében azonban az erős keresztény örökség miatt nem volt helye. A 20. századig nem is gyakorolták széles körben. Kezdetben csak kisebb ír katolikus településeken jelent meg, majd amikor több ezer ír bevándorló érkezett Amerikába az ír burgonyavész idején, magukkal hozták szokásaikat, amelyeket lassacskán az amerikaiak is átvettek. A halloween egyébiránt csak Írországban nemzeti ünnep, amelyet tűzijátékkal ünneplenek, a gyerekeknek pedig egész héten iskolai szünet van – írja a CBN News.    
2015.11.02 09:47:49


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!