Semjén Zsolt a külhoni magyarok elleni hangulatkeltésként értékelte a Máérten a szavazati jog megvonására irányuló szándékot. Úgy fogalmazott: nem gondolta volna, hogy 2004. december 5-e még egyszer előkerül, de van olyan párt, amelyik a zászlajára tűzte, hogy elvegye a határon túli magyarok szavazati jogát. Megjegyezte: ez alkotmányosan sem lehetséges.

Arra az érvelésre, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, ne is szavazhasson, azt mondta: ez teljesen abszurd. Számos csoport van, amelyek tagjai bár magyar állampolgárok, nem fizetnek adót. Példaként hozta a külföldön munkát vállalókat.

A zárónyilatkozatban szintén rögzítették, hogy egységesen kiállnak Brenzovics László mellett és amellett is, hogy a KMKSZ a kárpátaljai magyarság legitim képviselője. A KMKSZ-t a kárpátaljai magyarság választáson hatalmazta fel a képviseletükre – rögzítette.

Az elfogadhatatlan, hogy a legitim képviselet helyett az ukránok álmagyar szervezetek képviselőit ültetik be a bizottságokba. Semmilyen legitimációval nem rendelkeznek és nem magyar, hanem ukrán érdekeket képviselnek – jelentette ki.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta tízezer beruházást hajtottak végre külhonban, 6500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Évről évre száz nemzeti jelentőségű intézményt választ ki a Máért kiszámítható finanszírozással, ezen túl nyílt pályázatokon 35 ezer programot, szervezetet segítettek – ismertette.

Külön kiemelte az óvodák megerősítését külhonban; 700 óvodát és bölcsődét újítottak fel, és 150 újat építettek. Emellett Kárpát-medence szerte 4000 templomot tataroztak, 200 újat építettek – sorolta. Kitért arra is, hogy a Szülőföldön magyarul programban százezer forintos iskoláztatási támogatást biztosítanak, ennek köszönhetően 230 ezer gyerek jár magyar iskolába. „Ez a legnagyobb teljesítmény, ami a magyar megmaradás záloga” – hangsúlyozta.

A Határtalanul! programban 10 ezer tanulmányi kirándulást finanszíroztak és 600 ezer gyerek jutott el intézményes formában külhoni magyar közösséghez. A családtámogatások közül az anyasági támogatást és babakötvény 70-70 ezren kapták meg. Emellett 12 ezer pedagógussal, 200 egészségügyi szakemberrel – akik a szűrőprogramokat végzik – és 200 újságíróval a határon túli médiumoktól rendszeres a kapcsolattartás, ahogy háromezer vállalkozóval is hálózatszerű kapcsolatot tartanak fenn.
Ismertette: összesen 250 milliárd forintot fordítottak gazdaságfejlesztésre külhonban, 62 ezer nyertes pályázat volt.

Tipikus „win-win” szituáció: jó a külhoni magyaroknak, az utódállamoknak és a többségi nemzet tagjainak, és a magyar gazdaságnak is – mutatott rá. Kitért arra is, hogy Kárpátalján egyetlen oktatási intézményt sem kellett bezárni a háború ellenére, ami a kárpátaljai magyarság hősiességét bizonyítja. Összegzésként úgy fogalmazott: „mi a vásznat és a keretet adtuk, a festményt a külhoni magyarság, a nemzetünk festi”.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a parlamenti pártok közül a Momentum és a Párbeszéd nem fogadta el a meghívást a Máértre, a DK nem is reagált. Azt mondta, sajnálja, hogy a magyar belpolitikában 2004. december 5-e árnyéka még mindig jelen van.

Kiemelte: a magyar közösség jelentős része azt gondolja, egy a nemzet, az állam határai nem azonosak a nemzet határaival és helyes, ha olyan Magyarországot építenek, amelyik felelősséget tud viselni a külhoni magyarságért, beleértve a diaszpórát is. Ennek szellemében fogadták el a zárónyilatkozatot is – hangsúlyozta az államtitkár.

Kijelentette: nem brüsszeli, hanem nemzeti szuverenitáson alapuló nemzetpolitikát kívántak folytatni. A zárónyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a magyar nemzet jövőjének alapja a béke megőrzése, a családok támogatása, a nemzeti egység erősítése és az identitásunk megóvása. Megerősítették, hogy a külhoni magyar közösségek csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek.

Románia kapcsán aggasztónak tartják a szélsőséges eszméket képviselő pártok térnyerését, a közhangulat romlását, az idegengyűlölet utcai atrocitásokba torkolló megnyilvánulásait, az erdélyi magyarok által is lakott településeken.
Elismerésüket fejezik ki a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum újbóli létrehozásáért. Gratulálnak az RMDSZ sikeres szerepléséhez a 2024. decemberi parlamenti, valamint az államelnöki választásokon, továbbá az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához.

Támogatják a felvidéki magyar közösség törekvéseit, amelyek oktatási- és kulturális intézményhálózatuk megtartását, megerősítését és fejlesztését hivatottak szolgálni. A Vajdaság vonatkozásában üdvözlik, hogy az április 16-án megválasztott új szerbiai kormányban a Vajdasági Magyar Szövetségnek továbbra is nyolc államtitkára van, így továbbiakban is biztosított nemcsak a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalomban is a magyarság ügyeinek hatékony képviselete.

Horvátország vonatkozásában elismerésüket fejezik ki és gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elért sikereihez az önkormányzati választásokon. Gratulálnak a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalakulása 35 éves évfordulójához, egyben a muravidéki magyar közösség szervezett érdekvédelme 50 éves fennállásához.
(MTI nyomán: sgy.)