Öt évvel ezelött kiderült, hogy a glifozát jelentős arányban van jelen vizeinkben, ám a közvélemény mégsem tudott erről, mert nem hozták nyilvánosságra a kutatási jelentést. Ráadásul amióta a kormánynak nincsen igazi környezetvédelmi szakpolitikusa ezen terület igencsak mostohán van kezelve sajnos. Pedig jó lenne odafigyelni a környezetvédelemre.

Az országos felmérés eredményeit tartalmazó vizsgálati anyag igencsak lehangoló. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2019-ben felmérette a magyarországi vizek glifozát-szennyezettségét. Az OVF által megbízott kutatók a felszíni vizekből összesen 1700, a felszín alatti vizekből pedig 1200 darab mintát vettek országszerte. Az eredmények szerint a vizsgált talajvíz-minták 14 százalékában volt jelen a glifozát és bomlásterméke (amino-metil-foszforsav, AMPA). A minta 2,5 százaléka határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtó szert. Sajnos az ország minden tájegységén találtak pozitív mintákat, jellemzően az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A Balaton-felvidéken mezőgazdasági területeken kívül eső részen, forrásvizekben is mértek a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt.

A kutatók megfogalmazása szerint „megdöbbentő tény”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is.

A talaj és a felszín alatti vizek vonatkozásában egyelőre nem létezik speciálisan a glifozátra előírt határérték sem Magyarországon, sem az EU-ban; jelenleg előkészület alatt áll az uniós javaslat. Ezért a kutatók az általánosan a növényvédő-szerekre vonatkozó szennyezettségi határértéket vették alapul. Ez nem egészségügyi határértéket jelent, hanem azt a szennyezőanyag-koncentrációt, amelynél az adott felszín alatti víz szennyezettnek tekinthető, figyelembe véve a vízi ökoszisztémák igényeit és a megfelelő minőségű ivóvíz-előállításra való alkalmasságát is.

A felszíni vizekben még nagyobb arányban van jelen a glifozát.Az OVF vizsgálata során a tavak és folyók esetében a minta háromnegyedében kimutatható volt a glifozát és az AMPA jelenléte. A vízmintáknak közel a felében határérték feletti koncentrációkat találtak.

A vizsgálat során a szakértők azt is megállapították, hogy – a szakirodalmi adatokkal ellentétben – a glifozát nem bomlott le teljes mértékben egy év alatt a talajban az intenzív mezőgazdasági területeken. Ezért is kerülhet be onnan a talajvízbe és az első vízadó rétegbe. A hatóanyag lebomlása függ a talaj összetételétől és a talajban jelen lévő élőlényközösségektől is, ezért az egyes területek között előfordulnak különbségek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a folyóktól, tavaktól minimum 50 méteres biztonsági távolságot ír elő a glifozát-tartalmú gyomirtószerek esetében, ennek betartását a kormányhivatalok ellenőrizhetik – kérdéses, hogy ezt milyen gyakorisággal teszik.

A glifozát igen mérgező vegyszer és az emberre is veszélyes.

(Csákány Tibor)