Szerda este a magyar fővárosba, Budapestre várták Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A tervek szerint vasárnapig tartó látogatás már előzetesen is vitákat váltott ki. Az ok: Netanjahu ellen elfogatóparancsot adott ki a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajtja végre ezt az elfogatóparancsot. Íme a legfontosabb kulcspontok:
Kérdés : Mi az oka Netanjahu szokatlanul hosszú budapesti látogatásának?
Válasz: A két jobboldali politikus, Orbán és Netanjahu évek óta szoros kapcsolatban áll egymással. Mindketten szeretik hangsúlyozni szoros kapcsolatukat Donald Trump amerikai elnökkel. Előzetesen várható volt, hogy a kétoldalú megbeszélések középpontjában a gazdasági együttműködés bővítése áll majd, de szó lesz Trumpnak a Gázai övezet jövőjével kapcsolatos terveiről is, amelyek a palesztin lakosság kitelepítését is magukban foglalják.
Kérdés : Miért van az ICC elfogatóparancsa Netanjahu ellen?
Válasz : Netanjahut azzal vádolják, hogy felelős a Gázai övezetben elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A vádak a 2023. októberi iszlamista Hamász terrortámadást és annak számos polgári áldozatát követő izraeli katonai műveletekre vonatkoznak.
Kérdés : Ha Magyarország figyelmen kívül hagyja az elfogatóparancsot, az azt jelenti, hogy az ország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság egészét?
Válasz : Nem, ez nem azt jelenti. Magyarország 124 másik államhoz hasonlóan részes fele az úgynevezett Római Statútumnak, amely az ICC alapját képezi. Az ICC határozatai tehát Magyarországon is érvényesek, és ott végre kell hajtani. Az a tény, hogy Netanjahu kormányfő, nem ad neki mentelmi jogot. „Kétségtelen, hogy Magyarországnak kötelessége letartóztatni Netanjahut és átadni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak” – mondja Cuno Tarfusser, az ICC volt bírája a STANDARD-nak adott interjújában.
Kérdés : Úgy tűnik, pontosan ez az, aminek nem kellene megtörténnie. Milyen következményei lesznek ennek Magyarországra nézve?
Válasz : Tarfusser szerint ilyen esetekben az ICC eljárást indíthat, amelyben az érintett államnak lehetősége van intézkedését igazolni. Ha az ICC végül úgy dönt, hogy megsértették a szerződést, erről tájékoztatja a részes államok közgyűlését és/vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát. Lehetséges, hogy politikai lépéseket lehet tenni ez ellen az állam ellen. Az ICC azonban maga nem szabhat ki szankciókat az állam ellen a szerződés megsértésével - mondta Tarfusser.
Kérdés : Az ICC már kommentálta az ügyet?
Válasz : A Bíróság szóvivője rámutatott, hogy azok az államok, amelyeknek aggályai vannak bizonyos esetekben, szabadon konzultálhatnak a hágai Bírósággal. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának érvényességéről azonban „nem az államok döntenek egyoldalúan”.
Kérdés : Mi a többi ország álláspontja Netanjahu letartóztatásával kapcsolatban?
Válasz : Olyan országok, mint az USA, Oroszország, Kína, India, Törökország, sőt maga Izrael vagy nem írták alá, vagy nem ratifikálták a Római Statútumot. Azoknak, akik ellen az ICC elfogatóparancsot adtak ki, amúgy sincs mitől tartaniuk ott. A 125 aláíró állam azonban az összes EU-tagállamot tartalmazza. Franciaország, Olaszország és Lengyelország is jelezte, hogy nem hajtják végre a Netanjahu elleni elfogatóparancsot. Friedrich Merz, aki valószínűleg Németország következő kancellárja lesz, hasonlóan nyilatkozott. Bár Ausztria bírálta az ICC döntését, valószínűleg végrehajtaná az elfogatóparancsot. (Gerald Schubert, 2025. április 2.)
(Der Standard)