A színvonalon felüli kétoldalú kapcsolatok létét legutóbb Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatása igazolja. Ma szerda este érkezik Magyarországra. Annak ellenére léphet be, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 novembere óta elfogatóparancsot adott ki ellene.
Netanjahu 2023 októbere óta szinte teljesen abbahagyta a külföldi utazást, amikor is palesztin terroristák több száz izraeli civilt öltek meg, a mészárlás után pedig a Gázai övezetben a katonai megtorlást helyezte előtérbe. Azóta mindössze kétszer járt külföldön: 2024 júliusában Washingtonban, ahol beszédet mondott az Egyesült Államok Kongresszusa előtt, és amerikai vezetőkkel tárgyalt, az év szeptemberében pedig New Yorkban, ahol az ENSZ Közgyűlésének éves ülésén beszélt.
Orbán gyakorlatilag kigúnyolja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, mert Magyarország 1999-ben aláírta, majd 2001-ben ratifikálta a bíróság római statútumát. Tavaly novemberben ezt világossá tette: Netanjahu elfogatóparancsának kibocsátását követő napon levélben hívta látogatásra.
Miért választotta Netanjahu hosszú szünet után első külföldi útja céljának Budapestet? A válasz az lehet, hogy nagyon fontos híreket hallani: nem zárható ki, hogy Orbán nyilvánosan bejelenti, hogy Magyarország Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét. Ebben az esetben ez lenne az első olyan uniós tagállam, amely ilyen komoly döntést hoz.
Emlékezzünk vissza, hogy a hosszú távú probléma abban rejlik, hogy az ottani zsidók és palesztinok egyaránt Jeruzsálemet tekintik fővárosuknak. Netanjahu kormánya ebben a legnagyobb izraeli metropoliszban működik, de a nemzetközi közösség néhány ország kivételével Tel-Avivot, ahol a Szlovák Köztársaság nagykövetsége is található, a zsidó állam fővárosaként emlegeti. „Csak az Egyesült Államoknak, Guatemalának, Hondurasnak és Koszovónak van nagykövetsége Jeruzsálemben” – jegyezte meg a Times of Israel szervere.
A nagykövetség esetleges költöztetésével kapcsolatos találgatások nem túlzások, hiszen Eli Cohen akkori izraeli külügyminiszter már 2023 májusában említette ezt a lehetőséget. Budapest azonban ezt nem erősítette meg: „Kereskedelmi missziónk 2019 óta működik Jeruzsálemben, de nem hoztunk döntést (áthelyezésről), és nem tettünk lépéseket a tel.
Még ha Orbán megfontolta volna is, az akkoriban nem hozott volna neki nagy politikai osztalékot abban az értelemben, hogy Izrael segített volna a Fehér Házban. Joe Biden volt az Egyesült Államok elnöke, és kormánya diplomáciai szempontból szokatlanul kemény volt a magyar miniszterelnökkel szemben. David Pressman, az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete nyilvánosan bírálta Orbánt Oroszországgal fenntartott baráti kapcsolatai miatt, Amerika-ellenes retorikával vádolta, és rámutatott a jogállamiság tiszteletben tartásának hiányára Magyarországon. Budapestnek olyan rossz híre volt Washingtonban, hogy még Netanjahu sem segített volna Orbánnak Bidennel.
Sőt, 2024-ben, amely választási év volt az Egyesült Államokban, Orbán egyértelműen Donald Trumpot preferálta az Egyesült Államok következő elnökének. Jó megérzése volt, hogy ez a republikánus négy év után visszatér a Fehér Házba, és biztos volt számára, hogy Trumppal egy teljesen új korszak kezdődik. Beleértve az amerikai kereskedelempolitikát is, mert már a választási kampány során bejelentette, hogy vámot vet ki az EU-tagországok autógyártóira.
Ezért nem zárható ki, hogy Orbán szándékosan halasztotta a nagykövetség áthelyezéséről szóló döntést addig, amíg Biden már nem tölti be hivatalát a Fehér Házban. Ha most találkozna Netanjahuval, számíthat Trump közbenjárására, hogy enyhítse a kereskedelmi háború Magyarországra gyakorolt hatásait.
Ami az autóimport tarifáit illeti, azt a magyarországi gyártók jelentősen megéreznék. És tulajdonképpen maga az ország gazdasága. Az Egyesült Államokba irányuló magyar export éves volumene meghaladja a 7,5 milliárd dollárt (USD), amelyből az Egyesült Államokba irányuló export legnagyobb részét (mintegy 1,75 milliárd USD-t) az autók adják.
Orbán számos ellentmondásos lépése, döntése sokszor kritika tárgya, másrészt viszont el kell ismerni, hogy rókaként viselkedik, aki külföldön is képes hatékony szövetségeket kötni, ha nemzetállami érdekekről van szó. Kétségtelenül kiváló példának tekinthető kapcsolata Izraellel, vagy inkább Netanjahuval, akivel évek óta jól ismerik egymást. Ez természetesen Magyarország számára is előnyös lehet a világ különböző országaiban befolyásos zsidó közösségek környezetében.
Orbán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együttműködve kitartóan és megingathatatlanul garantálta Izraelnek, hogy Magyarország minden alkalommal a hátát fogja támogatni, amikor Netanjahut érdeklő témákról dönt, legyen szó az ENSZ-ről vagy az európai G27-ről Brüsszelben.
Orbán pedig a zsidó állam kedvében járhat máshol, akár a sportban is. Amikor az izraeli labdarúgó-válogatott tavaly ősszel az erőszakos antiszemitizmustól való félelem miatt nem tudott UEFA Nemzetek Ligája-mérkőzést játszani Belgiumban, Orbán egy magyarországi stadiont bocsátott rendelkezésre. Hasonlóan nézett ki, amikor ugyanebben az időszakban Debrecenben léptek pályára az Európai Klubligában szereplő Maccabi Tel Aviv játékosai (Izraelben a térségben kialakult robbanásszerű helyzet miatt nem játszhattak hazai találkozót, semleges pályát kellett választaniuk). Orbán kétségtelenül olyan országként hirdette Magyarországot, ahol a zsidóknak nem kell aggódniuk a biztonságukért.
És mit hoz az Izrael-barát politikája a magyar miniszterelnöknek? Pont az ellenkezője annak, amit a közelmúltban nemcsak a Biden-kormányzat képviselőitől hallott, hanem az EU számos vezetőjétől, köztük az Európai Bizottság képviselőitől is. Például Jakov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete, aki nemrég fejezte be diplomáciai küldetését, 2024 novemberében nonszensznek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarország már nem demokratikus ország.
Az izraeli diplomácia jelenlegi vezetője, Gideon Saar idén januárban, amikor Budapesten járt, hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenleg a zsidó állam legjobb szövetségesei közé tartozik a nemzetközi környezetben. A magyar konzervatív szervernek adott interjújában pedig még valamit megjegyezhetett, ami Orbánnak különösen örülhetett: Telefonon beszéltem Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, elmondtam neki, hogy Budapesten vagyok, Magyarország a legjobb barátunk és Amerika barátja.
Számos izraeli tisztségviselő is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországot tartják a világ egyik legbiztonságosabb országának a zsidók békés életében. Mi jobbat kívánhatna Orbán, ha tudjuk, hogy ezek a dicsérő szavak az USA-ban is elhangzanak majd?

via Pravda.sk.