Nagy a baj Kisbajcson még Orbánt sem engedték be
Fehér overálba öltözött emberek állnak a lezárt tehenészet előtt, az ide érkező autókat vagy épp távozókat permetezőkkel próbálják fertőtleníteni Kisbajcson. Óvintézkedés van, nagy a a baj, mondhatni hatalmas, mert ez a veszedelmes kór a széllel is terjed. A száj- és körömfájás legfőképp a szarvasmarhákra és a juhokra végzetes. Ötven évig ezzel a kórral nem találkoztunk Magyarországon, de most ismét beköszönt. Valószínűleg Romániából hurcolták be.
Bár most Kisbajcs van veszélyben pár hete Vas megyében is felütötte a fejét a veszedelmes kór. Romániából hurcolták be és a juh állománynál kezdte szedni áldozatait.
Itt Kisbajcson a helyi szarvasmarha telepen elkezdte megbetegíteni az állatokat, a fertőzött szarvasmarhák tetemeit viszik a fél órányi útra fekvő Bábolnára, ahol irdatlan tömegsírba dobják őket, 1400 jószág vár a kivégzésére, a szomszédos Nagybajcson pedig még 300, mert a hírek szerint szintén kapcsolatba kerülhettek a kórokozóval.

Az egészségügyi hatóságok rendelték el a tömeges mészárlást és vonták karantén alá az érintett gazdaságokat, hogy ne juthasson ki onnan a kórokozó. A leölt állatok testével érintkezni sem szabad, nemhogy enni a húsából.

A bábolnai dög gödörtől immár üresen visszaforduló kamionokat is körbeállják és újra fertőtlenítik a vegyvédelmisek. Így indulnak vissza az újabb rakományért Kisbajcsra, ahova közben Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott. Rá is ilyen szkafandert adtak, de így sem léphetett be a telepre.

Közleményében a minisztérium azt írta: Orbán a hatósági intézkedést a telepen kívülről kísérte figyelemmel, és itt folytatott egyeztetést a jelen lévő szakemberekkel.

Hogy mekkora lehet az esetleges állategészségügyi járvány gazdasági hatása, azt az alapján lehet felmérni, hogy a mezőgazdaság részesedése 5,4 százalék volt a GDP-ben 2023-ban. Az állattenyésztés az ágazat teljes kibocsátásának a 35 százalékát adja, aminek a kétharmadát teszi ki az a termelés - sertés, szarvasmarja, juh, kecske -, amelyet érinthet a járvány - mondta el dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.

Egyelőre optimista vagyok, mivel megvan az az előnyünk, hogy nagyon jól szervezett a hatósági állategészségügyünk – tette hozzá. Az Alföldön továbbra is lehet élőállatot szállítani, de exportra teljes a tilalom. Egyelőre ki kell várni a 2-7 napos lappangási időt, de nagyon bízunk abban, hogy sikerül a fertőzést időben elkapni, és akkor 10 nap után enyhülhetnek az előírások. Ha ez nem így lesz, abba nem is szeretnék belegondolni.

Egyelőre nem a legsúlyosabb, de nagyon súlyos a helyzet - mondta el Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A nagy fertőzésveszély miatti szigorú korlátozó intézkedések döntően a kereskedelmet érintik negatívan a juh- és kecskeágazatban. A hazai juhtermelők ugyanis az éves bevételük 80 százalékához húsvét előtt szoktak hozzájutni. Március 17-ig azonban kiszállítási tilalom van érvényben, éppen abban az időszakban, amikor több száz kamion élő bárány szokott elindulni Olaszország felé.

Ez a probléma mintegy 7 000 hazai termelőt érint, akiknek körülbelül a fele csak a báránykivitelből él, de azoknak sem sokkal jobbak a kilátásaik, akik sertést és marhát is tartanak, hiszen az ők sem tudnak értékesíteni.

A Nébih tájékoztatása szerint eddig az Egyesült Királyság, Izrael, Lengyelország, Mexikó és az Orosz Föderáció jelentette be, hogy nem fogad Magyarországról élő állatot, illetve állati eredetű termékeket.

(T.Cs.)
2025.03.10 23:34:35


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!