Mint Alžbeta Sádovská, a Lévai Regionális Művelődési Központ igazgatója a megnyitón ki-fejtette:
céljuk a népművészet, a népi hagyományok megőrzése és átadása az utókor számára.
A kiállítással és a hozzá kapcsolódó foglalkozásokkal arra törekszenek, hogy ezen értékek ne merüljenek feledésbe.
A kiállítás kurátora David Hudec, néprajzi szakember, a központ munkatársa. A tárlattal kap-csolatban kifejtette: a Léva környéki mikrorégióra jellemző népi motívumokat, különleges varrógéppel készült hímzéseket öleli fel. A járási székhely határában meghúzódó kilenc falu alkotja a csilejkárnak nevezett kistérséget, melynek igen jellegzetes népviselete van.
A viseletre a tarka színes hímzés jellemző. Az asszonyok a megszokottól rövidebb szoknyát viseltek, a hozzá passzoló felsőrészt a virágmotívumok gazdag választéka jellemezte. kiállítás megnyitásának mozzanata (Fotó: Pásztor
Igen különlegesek a főkötők. Díszes hímzés mellett különféle rojtok és gyöngyök tették egye-divé. A vállkendők szintúgy színekben gazdagok, hosszú rojtokkal vannak ellátva.
Az egyes falvakban több asszony foglalkozott a díszes népviselet elkészítésével.
Egyes különleges darabok speciális varrógépekkel készültek. Ezekből mutat be egy csokrot a március végéig látható tárlat. A mai napig is készülnek ezzel a módszerrel viseletek. Az egyik szépkorú varrónő jelen volt a megnyitón is.
A népviseletet a mai napig hordják, igaz, idős asszonyok viselik ünnepnapokon. Alig pár éve, évtizede viszont még megszokott látvány volt a csilejkár népviselet a járási székhely utcáin.
„A csodás motívumokat szeretnék megismertetni a fiatalabb generációkkal is. Ezért is szer-veztünk több foglalkozást is a kiállítás kísérőprogramjaként”
– jegyezte meg a tárlat kurátora. Március folyamán három alkalommal szerveznek kézműves-foglalkozást, melyen az érdeklődők kipróbálhatják a varrógépes hímzést.
A Lévai Regionális Művelődési Központ tevékenységének szerves része a népművészeti kiál-lításokhoz kapcsolódó különféle foglalkozások szervezése. Igen népszerűek ezek a workshopok, nagy a kereslet irántuk – jegyezte meg Alžbeta Sádovská.
A foglalkozásokkal kapcsolatban elmondta: „Az év folyamán számos workshopot szervezünk a népművészet témakörében is. Ezzel is szeretnénk a modern korban elődeink értékeit megis-mertetni és megőrizni. Ezek olyan értékek, melyeket tovább kell éltetnünk.”
Ugyan alig pár hét telt el az évből, de már több ehhez kapcsolódó rendezvényt bonyolítottak le, s az elkövetkező időszakban is számos néphagyományokkal kapcsolatos eseményre ké-szülnek Léván.
A farsangi időszakban felelevenítették az időszakhoz kapcsolódó népszokásokat. A worshop a gasztronómiához kötődött. Közösen készítettek farsangi népi étkeket. A népi gasztronómia a nyár folyamán visszatér a központba.
Augusztusban szilvalekvár főzésére készülnek a központ udvarán. Ugyancsak a nyári szüni-dőben a hagyományos népi konyhát bemutató tárlat valósul meg a kiállítótérben. Nagymamá-ink, dédmamáink konyhája elevenedik majd fel a kiállításon.
A művelődési központban mára már jelentős hagyománya van a néptáncképzésnek is.
A korábbi időszakban neves magyar néptáncoktatók is vezettek néhány képzést. Napjainkban is folytatódnak az ilyen képzések a környékbeli néptánccsoportok számára.
Ha már néptánc, nem feledkezhetünk el a művelődési központ által már közel húsz esztendeje megvalósított Ilyenek vagyunk nemzetközi tánckaravánról sem. A szlovákiai és a külföldi, köztük magyarországi vendégelőadók táncprodukciói mellett számos kísérőrendezvény színe-síti a több napon át tartó és több helyszínen megvalósuló fesztivált.
Ezek szinte mindegyike a népművészet egyes aspektusaira épül. A tavalyi fesztivál idején például igen népszerű volt a Hej párta, párta, gyöngyös koszorú címet viselő tárlat, amely a Lévai járás menyasszonyi viseleteit vette górcső alá, köztük számos magyar falu viseletében. Itt volt látható a már nem létező Mohi, az egykori színtiszta magyar község menyegzői nép-viselete is.
A népi hagyományokhoz kapcsolódik a 2024 februárjában megnyitott méhészeti kiállítás. Az esemény részben tisztelgett Alt Ernő, a jeles gyógyszerész, patikamúzeum-alapító, méhész emléke előtt is.
Ezeket a tárlatokat felkeresik az iskolai csoportok, a szakavatott tárlatvezetés által sok érde-kességet tudhatnak meg a fiatalok a letűnt korok népművészetérő, szakmákról, hagyományok-ról.
A művelődési központ az ismeretterjesztés jegyében kiadványokat is megjelentet.
A nagy kiterjedésű Lévai járás gazdag népi kultúráját összegzi az a kifestő, melyet idén januárban mutattak be Léván. A kifestő végigvezet a járás összes településén, a járási székhelyhez csatolt településrészekkel és a mára már sajnos megszűnt község motívumvilágán.
Látható, hogy a rohanó világunkban a művelődési központ példaértékűen törekszik a népi ér-tékek megőrzésére, ápolására és továbbadására.

Pásztor Péter/Felvidék.ma