A budapesti kormány még a békefolyamat megtorpedózására is lát kísérleteket.

„Így ma a háború hívei, Trump-ellenes és frusztrált európai politikusok gyülekeznek Párizsban, hogy megakadályozzák a békemegállapodást Ukrajnával” – mondta Szijjártó Péter kül-gazdasági és külügyminiszter a kazah fővárosban, Asztanában tartott sajtótájékoztatón. Macron vendégei mindig is támogatták az Oroszország-Ukrajna háborút, olajat öntöttek a tűzre és elhibázott stratégiát folytattak - mondta Szijjártó az MTI szerint. Emellett ezek az országok és vezetőik sportot csináltak Donald Trump lejáratásából az elmúlt években - tette hozzá.
Orbán Viktor magyarországi jobboldali populista kormánya a háború kezdete óta mindig igyekezett megakadályozni az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnának nyújtott uniós szintű megsegítést. A jobboldali politikus jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin Kreml vezetőjével és Donald Trump amerikai elnökkel.
Szlovéniában is elhangzott a kritika – de más okokból. Nataša Pirc Musar államfő bírálta, hogy nem minden uniós tagállam kapott meghívást a párizsi tárgyalásokra. Hétfői nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Európa rossz üzeneteket küld az ukrajnai béketörekvésekkel kapcsolatban.

A szlovén képviselet nélkül zajló tárgyalások szimbolikus bizonyítékai annak, hogy az EU-tagállamok nem részesülnek egyenlő bánásmódban – hangsúlyozta Pirc Musar: „Ez nem az az Európa, amely külföldön tiszteletet élvez. Ez nem az az Európa, amely komoly partner lenne észak-amerikai szövetségesünk számára” – tette hozzá. „Csak az egyesült Európa lehet erős Európa és egyenrangú szereplője a nemzetközi kapcsolatoknak” – mondta az elnök.
A csúcson nem találtak közös álláspontot, de a jelenlévő EU-képviselők és Nagy-Britannia nem értett egyet minden felvetett kérdésben. Különböző elképzelések ütköztek egymással, különösen az esetleges tűzszünet biztosítására szolgáló békefenntartó erők kérdésében. Olaf Scholz német kancellár idegesítőnek és teljesen elhamarkodottnak minősítette a találkozó utáni megbeszéléseket, és bírálta, hogy az ukránok feje fölött vitatták meg a még meg nem történt béketárgyalások lehetséges eredményeit.
Scholz ezzel szemben áll többek között Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel. Röviddel a találkozó előtt Starmer előrerohant, és azt mondta, hogy „kész és hajlandó” szükség esetén katonákat küldeni az Oroszország által megtámadt országba.
Egy másik fontos téma az volt, hogy Európának hogyan kell reagálnia az USA-Ukrajna politika drasztikus változására. Ennek célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Vlagyimir Putyint a Kreml vezetőjét a háború befejezéséről, és az európaiakra ruházza a felelősséget a békemegállapodás megkötéséért.