Kovács Attila 2025. február 04., 07:23 A falomlás nyomán a romok négy tanulót temettek maguk alá, akik a bentlakásban tartózkodtak. Egyikük, a farkaslaki S. Dávid a helyszínen elhunyt, a szintén válságos állapotban lévő fehéregyházi B. Orsolya pedig a tragédia után néhány héttel, január 9-én vesztette életét a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. korábban írtuk Tragédia Székelyudvarhelyen – gyerekek szorultak a bentlakás összeomlott fala alá Összedőlt a Tamási Áron Gimnázium kollégiumának egyik épületrésze hétfő délután. Több gyerek a romok alá szorult, azonban sikerült kimenteni őket. Az egyik fiút már nem lehetett újjáéleszteni. A másik két érintett viszonylag könnyebb sérülésekkel megúszta a történteket. A tragédia azután követke-zett be, hogy az épület felújítására készülve a megbízott kivitelező a vízszigetelés elkészítése és a vízelvezetés érdekében több mint két méter mély árkot ásott a bentlakás épületének külső falánál. A tragikus események után gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával kezdte el a vizsgálatot a Marosvásárhelyi Ítélőtáblai Ügyészség, majd a bíróság a vízelvezető árok ásását végző cég ügyvezetőjét 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte. Őt az építkezések minőségi követelményeire vonatkozó törvény megsértésével, gondatlanságból elkövetett emberöléssel és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsították. Az omlás után.
Bíróságon folytatódik az ügy
A nyomozás több gyanúsítottra is kiterjedt, és tavaly december 16-án még azt válaszolták kérdésünkre az ügyészségtől, hogy a vizsgálat folyamatban van. Nem sokkal később viszont iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken az ügyben kezdeményezett büntetőper ügycsomóját. A vádirat kivonatolt változatát a törvényszék bocsátotta rendelkezésünkre. Az ügyészség sem tévedhetetlen? Az első érdekesség a vádirat keltezése: 2024. december 10., ami azt jelenti, hogy az ügyészségnél történt érdeklődésünk időpontjában már kész volt a dokumentum. Mint említettük, három személy ellen emeltek vádat, mindhárman szabadlábon védekezhetnek a büntetőeljárás folyamán. V. Zsolt műépítészt, L. Szilveszter Sándort, az ásást végző cég ügy-vezetőjét és az épület felújítási projektben az épület tulajdonosát, a Gyulafehérvári Érsekséget képviselő S. Károly Róbertet az 1995. évi 10. számú, az építkezések minőségére vonatkozó törvény egyes előírásainak megsértésével vádolják. Ezek az előírások olyan építkezés tervezésének, tervellenőrzésének, szakértői vizsgálatáénak, kivitelezésének büntetését írják elő, amelynek során nem tartották be a stabilitásra vonatkozó műszaki előírásokat, ezzel veszélyeztetve egy vagy több személy életét vagy testi épségét, és emberéletek elvesztését, súlyos sérüléseket, az épület vagy a berendezések részleges vagy teljes megsemmisülését eredményezték. Ugyanakkor két személy sérelmére elkövetett bántalmazással, valamint engedély nélkül vagy az előírások betartásának elmulasztásával végzett építkezési munkálatokban való bűnrészességgel is vádolják őket. Emellett a műépítésznél szerepel a vádak között az is, hogy olyan műszaki dokumentumokat készített és írt alá az építkezési munkálatok engedélyezése érdekében, amelyek eltérnek az egyetemi diplomájában meghatározott szakosodástól. Súlyos következményekkel járó mulasztások A vádirat részletesen kitér arra, hogy a bentlakás felújítására készülve az érsekség szerződésben bízta meg S. Károly Róbertet a munkálatok irányításával, ellenőrzésével, a tervek elkészítésére pedig több ajánlat benyújtása után V. Zsoltot kérték fel. Ugyanakkor egy 2023-ban az épület környezetéről készült geotechnikai tanulmányt is említ, amely szerint az alapozáshoz szükséges ásást csak közvetlenül a beton öntése előtt szabad végezni, és téli időszakban ezt mellőzni kell. A dokumentumból kitűnik, az elkészült mű-szaki terv írott része semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bentlakás déli oldalán az alagsor padlójáig vízszigetelő fóliát kell elhelyezni; ez csak egy ábrán jelenik meg, amely nem képezte részét a városházára benyújtott dokumentációnak. Hiányosságként említik, hogy a munkálatra vonatkozóan semmilyen utasítást nem tartalmaz a tervdokumentáció. Szintén több ábra készült támfalakról, egy csapadékvíz-gyűjtő tartályról és vezetékek szereléséről, amelyek nem szerepeltek az engedélyeztetési dokumentációban – ismerteti az ügyészség. Megjegyzik azt is, hogy S. Károly Róbertnek törvényes kötelessége lett volna az elkészült tervek tervellenőr szakemberekkel ellenőriztetni, a tervezőnek pedig szintén be kellett volna mutatnia ellenőrzésre a terveket, és be kellett volna tartania a vonatkozó előírásokat. Az épület részleges omlásának okait vizsgáló szakértők megállapították, ez a nem megfelelő módon, az előírások be nem tartásával végzett ásás miatt történt, mert közel 65 méteres hosszúságban 2,80 méter mély és 1,40 méter széles árkot ástak anélkül, hogy a kivitelezés módjáról részletes utasítás készült volna. A három vádlott részéről történt törvénysértések miatt az épületben tartózkodó összes személy veszélybe került – mutat rá a vádirat.
A fentebb említett 1995. évi 10. számú törvény vonatkozó előírásainak megszegése egyébként 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztést von maga után. A perben polgári félként további 11 személy szerepel, ők erkölcsi kártérítési igényeket fogalmaztak meg, amelyek összege egyen-ként 125 ezer és 600 ezer euró között változik, az összérték pedig eléri a 4,7 millió eurót. A per egyelőre előkészítő szakaszban van, tárgyalási időpontot még nem tűztek ki.

(Forrás: Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/aktualis/birosag-elott-a-szekelyudvarhelyi-bentlakasomlas-ugy-vadlottjai?utm_source=Facebook+Pages&utm_campaign=daily-post&utm_medium=social&fbclid=IwY2xjawIOwplleHRuA2FlbQIxMQABHW88xgfGeSlEKhuMq8Twb4mq2Oc1w3vVTZ65LY4O6RRVVb2ysiwpIyxjHA_aem_pGcbsx72q6QizgYXwrsGHw