A hitélet és a vallás felé akarja tolni a szociális szakemberek képzését az Orbán-kormány. Gondoskodásmenedzsment alapszak indul, pedig a szakértő szerint ez nem tartozik a társadalomtudományok és a segítő szakmák rendszerébe.



Jelentős mértékben visszaszorulhatnak a szociális munka és szociálpedagógia képzések (a végzett hallgatók a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, a hajléktalanellátásban, a fogyatékossággal élők segítésében vesznek részt), mert az Orbán-kormány a hitélet és a vallás irányába akarja tolni a szociális szakemberek képzését. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Meleg Sándor szerint ez a következménye annak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gondoskodásmenedzsment alapszakot tervez indítani – az egyesülethez eljutott dokumentum alapján – a „zsidó-keresztény” közösségi gondoskodás elveire építve.


Szintén ebben a dokumentumban szerepel, hogy a kezdeményezést széles körű szakmai konzultáció előzte meg. Meleg Sándor viszont kijelentette: valójában semmilyen szakmai egyeztetés nem történt a szociális szakma és képzések országos szakmai szervezeteivel, vagyis a Szociális Szakmai Szövetséggel, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületével és a Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesülettel.

Más független szervezet vagy szakértő sincs a támogatók között, ugyanannak a testületnek a tagjai ajánlották a képzést, akik a kormány és kormányzati szervezetek részéről személyesen is érdekeltek annak elindításában. Közöttük van a Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács (GTT) és a Schlachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, sőt, a két szervezet nevében ugyanaz a személy adta ki a támogató nyilatkozatot – jegyezte meg Meleg Sándor.

A támogatók között van még a Katolikus Szeretetszolgálat, amely szintén a GTT tagja, ahogy a képzést indító Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. Fülöp Attila is támogatta az indulást, ő pedig a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.


Meleg Sándor megjegyezte: a gondoskodáspolitika nem része a társadalomtudományok rendszerének. A gondoskodásmenedzsmentek (care management) és a gondoskodási szakemberek (care manager) a nemzetközi példák szerint az egészségügy területén a betegirányításban és az ellátási folyamatok felügyeletében vannak jelen.


Egy ilyen szakember az egészségügyben és az ápolási munkákat magába foglaló ellátási területeken dolgozik. A magyarországi képzési tervben erről szó nincs, csak nevében mutatja a nemzetközi kapcsolódást.


A gondoskodásmenedzsment alapszakról írt dokumentum a jelenlegi képzéseket úgy állítja be, hogy azok nem alkalmasak az ágazat számára szakembereket képezni, miközben a tervezett kompetenciák jelentős átfedésben vannak a szociális munka alapképzés követelményeivel és tartalmával, de a dokumentum írója laikus kifejezéseket használ, a szöveg nem tükrözi a társadalomtudományok tudásanyagát. Több helyen is rögzíti, hogy a képzés célja „koordinátor és középvezető munkatársak” képzése a szociális ágazat számára.

Meleg Sándor szerint szakmailag teljesen irreális, hogy a súlyosan alulfizetett, szakember- és létszámhiánnyal küzdő ágazatban egy alapszakot végzett, szakmai tapasztalattal nem rendelkező hallgató egyből középvezetői munkakört töltsön be, képes legyen ellátni a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények komplex vezetési feladatait.


A Pázmány Péter Katolikus Egyetem megerősítette, hogy dolgoznak a gondoskodásmenedzsment alapképzési szak létesítésén, de hogy ennek mi az oka és célja, azt nem tudtuk meg.


„Korai volna még arról beszélni, hogy mikor és pontosan milyen tartalommal indul képzés, jelenleg csak a szakmai keretek meghatározására irányuló beadvány előkészítése történt meg.”

Arra sem kaptunk választ, hogy az új alapszakot elvégzett hallgatók tudása miben lesz több, mint a szociális munkásoké, illetve, hogy a tananyagban milyen szerep jut a hitnek és a vallásnak.


A képzés elindítását támogató Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet pedig azt közölte: minden olyan képzést támogat, amely a társadalom számára hasznos és hozzájárul ahhoz, hogy a segítő területeken minél több magasan képzett szakember jelenjen meg a munkaerőpiacon.

„A képzés nem a szellemiség szempontjait veszi figyelembe, hanem a szociális gondoskodásnak az újkorban kezdődő történetéhez képest a gondoskodás múltbéli történelmi hagyományaihoz nyúl vissza” – írta az intézet.


A gondoskodáspolitika kifejezést 2021-ben kezdte használni a kabinet, amikor Fülöp Attila államtitkár meghirdette programját. Aszerint a cél a „kommunista örökséggel szembefordulás”, a „segély alapú társadalom helyett munka alapú társadalom” kiépítése, a kereszténység társadalmi tanítása, az egyházak szerepének felerősítése. Egy éve pedig elindult a gondoskodáspolitikai menedzser végzettséget adó szakirányú továbbképzés, illetve az okleveles gondoskodáspolitikai szakember szakképzettséget adó mesterképzés.

Meleg Sándor szerint már ezek a képzések is ideológiai indíttatásból születettek, a tudományos elvárásoknak formailag és tartalmilag nem felelnek meg, nem tartoznak a társadalomtudományok és a segítő szakmák rendszerébe.


(CsT-Népszava)