„Csicska, g…i magyar” – avagy az integrálódó hazai kisebbség
A népek, azaz, az utazóközönség már előre rettegnek attól, hogy a MÁV kalauznélküli szerelvényeket indít a Budapest-Pusztaszabolcs vonalon. Nos, a minap megtapasztalhattuk, hogy mindegy, van-e kalauz vagy nincsen kalauz a vonaton.
A népek, azaz, az utazóközönség már előre rettegnek attól, hogy a MÁV kalauznélküli szerelvényeket indít a Budapest-Pusztaszabolcs vonalon. Nos, a minap megtapasztalhattuk, hogy mindegy, van-e kalauz vagy nincsen kalauz a vonaton. Ugyanis az Ercsiben lakó, ingázó kisebbség ezt nem tartja döntő fontosságúnak a saját életvitele szempontjából. Ha van kalauz, ha nincs kalauz, ők olyan magatartást tanúsítanak, amiért egy olajpadlós városszéli kocsmában igen nagy pofonok járnak. Azonban, a tömegközlekedés kamerái előtt/alatt ez a megoldás veszélyes, mert kis honunkban e kisebbségnek nagyobb respektje van, mint a magyarnak. Ezt bizonyította a vonatot Ercsinél elhagyó kisebbségi, amikor a magyarokról alkotott véleményét a kalauz szemébe vágta, a címben szereplő szavakkal, kipontozás nélkül. A kalauz mindössze csak annyit jegyzett meg, hogy a trágár hangoskodást – amelyet a vele utazó három gyermeke előtt, mintegy tanítgatva őket ismételgetett igen hangosan –, fejezze be, mert erre itt senki nem kíváncsi. A kalauz a további vita elkerülése érdekében és talán félelemből is, bevonult a vezetőállásba, hiszen halálosan megfenyegette a kisebbségi. A három kisebbségi gyerek felbuzdulva a kedves papa kivagyiságán, a vezetőállás ajtaját ütötte verte, közben felnőtt kisebbségi, az utasokat parasztozta, csicskának nevezte és egyéb kedves szavakkal illette. A munkából fáradtan hazafelé utazók persze, egy szót sem mertek szólni, hiszen a törvény nem a magyar többséget védi. Az utastársak elmondása szerint, ez a jelenet, kisebb-nagyobb dramaturgiai változásokkal, minden olyan napon megismétlődik - az esti járatokon -, amikor az Etele Pláza nyitva van. Mert ma már nem a Camponába járnak „beszerezni”...

Kérdéseim a belügyminiszterhez és a legfőbb ügyészhez: – Ha ilyen, az emberi méltóságot súlyosan sértő trágárság okán, hirtelen felindultságból vagy csupán nevelő szándékkal odamegy valaki a kisebbségihez és tettleg rendreutasítja néhányszor, azt a jog önbíráskodásnak vagy önvédelemnek ítéli? Mit tehet a békésen utazni vágyó, ha egy kisebbségi a hangoskodásával, trágárkodásával és a magyarokat gyalázó szavaival zavarja az utazóközönséget? A közrendet biztosítani hivatott szolgálat csak akkor lép, ha már vér folyik? Remélhetőleg ilyen és ehhez hasonló esetekben a testi fenyítést a bíróság is önvédelemként értékeli, és nem a sértett magyar felet ítéli el.

S. Gy.
2025.01.14 09:10:30


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!