Az igazságügyi tárca információnk szerint már részletesen, szövegszerűen kidolgozta az Orbán-kormány legújabb igazságügyi „reformját” tartalmazó törvényjavaslatokat, ám eddig azért nem tárta azokat a képviselők vagy a nyilvánosság elé, mert a bírói szervezetekkel kötött megállapodás elfogadására várt.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter pénteken jelentette be, hogy létrejött a négyoldalú megállapodás az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az Országos Bírói Tanács (OBT) és a Kúria vezetői között. Apró malőr, hogy a megállapodás tervezetét csak az utolsó pillanatban ismerhették meg a bírák; a szöveg csak szerdán, közvetlenül az OBT-beli szavazás előtt került ki a bírói tanács honlapjára, illetve egy lapunk birtokába került dokumentum szerint egy nappal később, csütörtökön küldte el azt Senyei György OBH-elnök az ítélőtáblák és a törvényszékek vezetőinek (aznapi véleményezési határidővel).
A megállapodás összegszerű, három évre elosztott béremelést tartalmaz, ugyanakkor az Orbán-kormány terveit csak vázlatosan, elnagyoltan ismerteti. Egyebek között emiatt tiltakozott a Magyar Bírói Egyesület (Mabie), mondván: a „szükségszerűnek ítélt változtatások (...) felváltva tartalmaznak koncepcionális elképzeléseket (...) valamint konkrét terveket, a részletek ismertetése nélkül”. Vagyis a kormány a béremelésért cserébe biankó csekket íratott alá, hiszen a konkrét tervei egyelőre nem ismertek – Tuzson is csak annyit mondott, hogy a hatékonyság növelése érdekében változtatásokat hajtanak végre a bírósági szervezet működésében.

Megszületett a biankó megállapodás, az Orbán-kormány a saját igazságügyi reformjától teszi függővé a bírák béremelését

A kabinet célja ezzel egyrészt az lehetett, hogy kész helyzet elé állítsa a bírósági szervezeteket, hiszen így előzetesen áldásukat adták a módosításokra. Persze, az OBT-t nem tudja megkerülni a változtatásokkal, a bírói tanácsnak ugyanis véleményeznie kell az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét, ám ez a vélemény nem köti meg a kormány kezét. Másrészt a várható nemzetközi, különösen az európai uniós aggályokat próbálta meg elhárítani, hiszen így hivatkozhat arra, hogy az újabb igazságügyi átalakítást a hazai bírósági szervezetek is támogatták.
Egy bírósági forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az első pillantásra látványos, érdemi béremelés nem is annyira jelentős. A megállapodás szerint 2027-re az átlagos jövedelem bírák esetében 48 százalékkal, havi bruttó 2 250 000 forintra nőne. Ami – egy fiktív példával élve – úgy jön ki, hogy egy kúriai bíró bruttó 3 millió forintot keres majd, míg egy járásbíró bruttó 1,5 milliót. Igen ám, de a kúriai bírák létszáma 100 körüli, a járásbíróké viszont az ezret közelíti. Vagyis az átlagos jövedelem ebben az esetben félrevezető, hiszen a bírák többségének jövedelme nem fogja elérni 2027-re a bruttó 2 250 000 forintot, ennél jóval alacsonyabb bért fognak kapni. Ezért inkább a reális bírói fizetéseket mutató mediánbérben kellett volna megállapodni. Visszalépés a megállapodás az OBH-elnök javaslatához képest is, amely az előző évi bruttó átlagkeresethez (annak 150 százalékához) kötné a bírói illetményalapot, vagyis évről évre automatikus béremelést tenne lehetővé.


(cst)