A Magyar Kórházszövetség konferenciáján beszélt az egészségügy átalakításának további lépéseiről. Pintér Sándor kitért többek között a kórházigazgatók kompetenciaalapú kiválasztására, a betegellátás ellenőrzésére, az egészségben töltött életévek növelésére és a prevenciós szemlélet megerősítésére. A minisztérium tervei szerint a mesterséges intelligenciának nemcsak a képalkotó diagnosztikában, de a strukturált adatok integrálásában is szerepe lesz.

Pintér Sándor előadását azzal kezdte, hogy addig nem tett eleget a Magyar Kórházszövetség meghívásának, amíg nem látta maga előtt a jövőt az egészségügyben. Elmondta, hogy korábban csak negatív tapasztalatai voltak, először akkor lett nagyobb rálátása a betegellátás helyzetére, mikor a Covid-időszak alatt az operatív törzs élére nevezték ki.

„Nem ismertük pontosan a kihasználható kórházi ágyak, a hadra fogható orvosok számait, a gyógyszertartalékokat. Nehéz volt kezdetben a vezetés összefogása” – emlékezett vissza.

A belügyminiszter elmondta, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerének kialakítására kapott megbízást, a lehetőségekhez mérten.

Bár az uniós átlagtól a várható élettartamban van lemaradásunk, de a diagnózis utáni kilátásokban egy szinten vagyunk, ebből adódóan az egészségügyi ellátásunk nem rossz – fogalmazott a tárcavezető.

Pintér Sándor és szakemberei a megelőzésre a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek. Annál is inkább, mivel az egészségben eltöltött évek számának növelésével akár 2,5 százalékos GDP-növekedést lehetne elérni.

Mint rámutatott, az elmúlt években 90 intézkedést hoztak a betegellátás területén, több olyan javaslat mentén, amit még miniszteri kinevezésekor a korábbi MOK-elnöktől, Kincses Gyulától kapott.

„Annak idején a paraszolvenciát nevezte meg az egészségügy egyik legnagyobb problémájának, ami ma már 80–90 százalékban, de bízom benne, hogy hamarosan teljesen kivezetésre kerül”– fogalmazott a belügyminiszter.

A tárcavezető arra is kitért, hogy nyugat-európai mintára a szakdolgozók többlépcsős béremelésével az orvosfizetésekhez képest mindössze 37 százalékos a bérolló. Az orvosbérek pedig nagyobb mértékben meghaladják az átlagfizetéseket, mint nyugati szomszédainknál. Mint rávilágított, több, a betegellátás hatékonyságát negatívan befolyásoló tényezőt azonosítottak. Idén januártól augusztus 31-ig 200 olyan orvost találtak, akik teljes foglalkoztatottak, de munkaidejükben 50–100 beteget láttak el, míg magánpraxisukban 1800-at. Az ilyen eseteket kiküszöbölve az ország 108 kórházában 300 ellenőrt fognak szolgálatba állítani, és normarendszert alakítanak ki a minimális betegellátás elvárt számaira.