Már folyik a Papcsák által feljelentett önkormányzati cégvezető zsarolási pere
Az Esti Újság úgy tudja, javában zajlanak már annak a zsarolási pernek a tárgyalásai, amelyben az egykori zuglói polgármester, ma már az MNB felügyelőbizottságának elnökének, Papcsák Ferencnek az egyik volt kollégája is vádlott. A férfi állítólag a Fideszes exhonatya nevében kért magának különféle ellenszolgáltatásokat építőipari cégektől. Nem kapott.

Elkezdődött a Fővárosi Törvényszéken annak a zsarolási ügynek a tárgyalása, amelyben dr. Papcsák Ferenc volt kollégája és jó ismerőse az egyik vádlott. Az eset érdekessége, hogy P. Péter neje, élettársa, egyébként szintén Zuglóban volt fideszes önkormányzati képviselő. A vádlott férfi állítólag Papcsák nevében kért ellenszolgáltatásokat építőipari cégektől, ez volt ugyanis a bevett ügyintézési szokás Zuglóban. Az ügyintézések ilyenféle módjáról az akkori polgármester és országgyűlési képviselő nem tudott, éppen ezért ő maga tette meg a feljelentést többek között kollégája ellen.
Ítélet még nincs, és feltehetőleg igen sok fordulatot rejteget még az ügy. Az Esti Újság úgy tudja, az MNB kinevezett felügyelőbizottsági elnökét, dr. Papcsák Ferencet is várják a bíróságra majd, tanúként.
Természetesen a vádlott önkormányzati cégvezetőt a jogerős ítéletig mi is ártatlannak tartjuk (a szerk).
Mint ismeretes, két évvel ezelőtt, április 9-én zsarolással gyanúsították meg Papcsák Ferenc munkatársát, P. Pétert a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Korrupciós Bűnözés Elleni Alosztályán. Ezt a Fővárosi Főügyészség is megerősítette anno. Zugló fideszes polgármestere azért tett feljelentést, mert Pusztai Péter rá hivatkozva kért magának lakást építőipari cégek vezetőjétől.
A 2010-es önkormányzati választások előtt egy vállalkozótól kért találkozót Pusztai Péter, aki akkoriban a zuglói önkormányzat egyik cégének, a Zuglói Társasházkezelő és Közterület-fenntartó Kft.-nek volt az ügyvezető igazgatója. A férfi Papcsák Ferenccel való évtizedes barátságára hivatkozva kérte a cégvezetőt és annak munkatársait, hogy a választások, illetve a kampány költségei miatt alakítsanak ki „gyümölcsöző együttműködést”. Ez arra vonatkozott, hogy az egyik társaság által épített társasház egyik lakását, amelyet korábban egy sportolónak olimpiai felkészülése segítésére használatba adtak, Pusztai Péternek juttassák. Miután ezt nem teljesítették, a férfi másik lakást nézett ki magának.
„Pusztai Péter felhívta a figyelmünket – folytatta a cégvezető a tanúvallomásában –, hogy jól gondoljuk meg, mit fogunk válaszolni, mert ha nem működünk együtt, ha nem teljesítjük a most elmondott és a jövőben felmerülő igényeiket, akkor többek között arra is lehetőségük lesz, hogy az építési hatóságon keresztül ellehetetlenítsék az építkezéseinket, megtámadják a már kiadott engedélyeinket, megoldják, hogy több engedélyt ne kapjunk, és ehhez hasonlók.” Papcsák Ferenc pedig „mindent meg tud oldani, erre számítsunk a jövőben mi is, és döntsük el, hogy Papcsák úrral nagyon jó vagy nagyon rossz viszonyban szeretnénk lenni”.
Ezt követően a vállalkozó Papcsák Ferenctől találkozót kért, amelyen beszámolt a történtekről, mire Zugló polgármestere feljelentést tett a rendőrségen. A BRFK Korrupciós Bűnözés Elleni Alosztályán a tanúként meghallgatott vállalkozó vallomásában elmondta, Pusztai Péter azzal fenyegette őket, hogy ha „nem működnek együtt”, ha nem adják át az általuk megnevezett lakásokat a jövőben, akkor ellehetetlenítik őket az építési hatóságon keresztül.
Ennek ellenére a cégvezető nem ment bele a kinézett lakások átadásába. Ekkor a Pusztai Péter által „beígért szankciók érkeztek, a különböző építési tevékenységeinkkel kapcsolatban” – számolt be róla a nyomozónak. Így, mint a cégvezető közölte, a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda, amelynél Papcsák Ferenc ügyvédbojtár volt, és amely a zuglói önkormányzattal szerződésben áll, a bíróságtól az építőipari cég építési engedélyeinek leállítását kérte.
Zugló polgármestere, Papcsák Ferenc a hvg.hu-nak akkoriban azt mondta, az építési ügyek hatósági hatáskörbe tartoznak, amelyekbe „ő nem akar, és nem is avatkozhat be”. A vállalkozó által közöltek után pedig kötelessége volt a hatósághoz fordulni befolyással való üzérkedés gyanúja miatt. Ezt később átminősítette a hatóság zsarolássá.
2015.10.17 12:22:31