A vádbeszédben szó volt Gyárfás Tamás és Fenyő János konfliktusáról, valamint a korábban előbukkant hangfelvételekről. Százhúsz oldalnyi vádbeszédének a végére ért az ügyésznő, így a védői perbeszéddel folytatódik a Fenyő-ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A kedd reggeli meghallgatáson csak Portik Tamás nem vett részt személyesen, ő ismételten az egyik bv. intézetből jelentkezett be távmeghallgatáson keresztül. Az elmúlt másfél napnyi beszédben szó volt Gyárfás Tamás és Fenyő János éveken át húzódó konfliktusáról, ami az ügyész szerint a nyilvános kézfogásuk után sem csillapodott le. Felidézte azt is, hogy a sokat emlegetett hangfelvételek hogyan bukkantak elő Németországban, miután a tanúk elmondása szerint Portik akkori élettársa átadott D. Istvánnak egy ruhás zsákot. A textíliában találták meg a kazettákat, rajtuk a felvételekkel. A hangfelvételek szerint 2003 és 2004 között egy éven belül öt alkalommal is találkozott Gyárfás és Portik úgy, hogy utóbbi titokban rögzítette a beszélgetéseket. Eleinte Gyárfás még gyanakodott, hogy Portikot „betechnikázta” a rendőrség, és Portik is tartott attól, hogy Gyárfás dolgozik így a hatóságoknak, de idővel ez a gyanakvás kissé lankadt, és egyre nyíltabban beszéltek az emberölésről. „Ha nem szabadítanak rá, most is élne” Az ügyész szerint Gyárfás a vallomásaiban többször is ellentmondásokba keveredett, amikor arról volt szó, hogy sejtette-e, hogy Portik Tamás a Fenyő-ügyről beszél. Álláspontja szerint 2003-ban még nem tudhatta Gyárfás Tamás, hogy Portik neve felmerült a gyilkossági nyomozásban, mert a kettejük közötti kapcsolatról a rendőrség csak 2005-ben szerzett tudomást. Mi legyen az emberrel? Szétb...sszuk? Így utalt vissza a megbízásra Portik a Gyárfással folytatott második beszélgetése alatt 2004 februárjában. Az ügyésznő szerint Portik több alkalommal is jelezte a beszélgetések alatt, hogy mekkora szívességet tett, pedig nem is ismerte „az embert”, és ha nem szabadítják rá, akkor még most is élne. A vádbeszéd szerint a megbízás megtörtént, a mikéntjét viszont vitatják a vádlottak. Gyárfás fizetett Tasnádi Péternek a merénylet elvégzéséért, de Portiknak nem, mert utóbbinál inkább az egykori úszóelnök kapcsolatai kellettek. Gyárfás viszont nem tudhatta, hogy melyikük végezte el a merényletet, mert 2003 környékén mindkét fél magára vállalta a sikeres akciót. Az ügyésznő kérte, hogy a Fővárosi Törvényszék mondja ki bűnösnek Gyárfás Tamást az elkövetéskor hatályos 1978-as törvény szerint, ami alapján bűnös az egykori vállalkozó felbujtás, előre kitervelten elkövetett emberölés bűncselekmény elkövetése miatt. gyárfás Tamásra határozott idejű, letöltendő fegyházbüntetést kért az ügyészség, és a büntetés letöltésének négyötöde után szabadulhatna csak. Portik Tamás esetében is az 1978-as törvény alapján kéri, hogy mondja ki bűnösnek felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember ellen elkövetett emberölés miatt. Portik esetében perújítás van érvényben, és bár kiemelten a Fenyő-gyilkosságról volt szó, de ehhez hozzávették az Aranykéz utcai robbantást is, ahol Portik szintén felbujtó lehetett. Őt életfogytig tartó börtönre ítélné az ügyész, ahonnan legkorábban harminc év múlva szabadulhatna. A másfél napon át tartó ügyészi perbeszéd ezzel véget ért,