A kormány március 2-án tette közzé a pedagógusok béremeléséről és a köznevelést érintő egyéb kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt követően levelet küldött Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárnak, melyben jelezték: „a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná még inkább, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna”. Március végén az aHangon jelent meg egy petíció, amivel pedagógusok jelezték, felmondanak, ha a kormány elfogadja a státusztörvényt. A mai napig a petíciót ötezren írták alá. A törvényjavaslat megjelenését követően a kormány és a szakszervezetek többször egy asztalhoz ültek, hogy egyeztessenek a tervezetről, amelynek értelmében megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, és helyette úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnek be, de a lényegi kérdésekben nem jutottak közös nevezőre. Áprilisban tiltakozási hullám indult az oktatásban, tanárok és diákok együttes erővel követelték a javaslat visszavonását. Az egyik tüntetésen, aminek kordonbontás és dulakodás lett a vége a budai Várban, a rendőrök könnygázt használtak a demonstrálókkal szemben. A Belügyminisztérium az egyik májusi tüntetés kezdete előtt fél órával jelentette be, hogy a parlamenti pártokkal is egyeztetni kíván a státusztörvényről, ezért egyeztetésre hívta politikusaikat és szakértőiket. A pedagógus-szakszervezetek és a diákszervezetek képviselői nem kaptak szót a megbeszélésen. A státusztörvényről szóló javaslatot végül június elején terjesztette a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé, ahol 18 órán vitatták, de lényegi változások nem történtek benne: -a tanárok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, - a tanév július 15-éig meghosszabbítható, - a tanároknak heti 24 órát kell tanítaniuk (eddig 22–26 órában határozták meg a keretet, vagyis lesznek, akiknek ez óraszám-emelkedést jelent), -a munkáltatónak minden évben kötelessége meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógusok teljesítményét, a havi illetményüket pedig ennek figyelembevételével kell meghatározni a törvényben rögzített bérsávok alapján, bár ennek a részletei csak a végrehajtási rendeletből derülnek majd ki, -illetve átvezényelhetők lesznek a pedagógusok más intézményekbe egy járáson, illetve az adott tankerületen belül. Az utóbbi ügyben végül annyi engedményt tett a kormány, hogy legfeljebb napi három óra utazást várnak el az áthelyezett tanároktól. Az utóbbi hetekben országszerte jelezték pedagógusok, olykor iskolák közösen – búcsúzó tanáraiknak rendhagyó ballagási tablót készítve –, hogy szeptembertől a státusztörvény bevezetése miatt elhagyják a pályát. Így tesz többek között Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője is. A szavazás napján az Egységes Diákfront és az aHang napra tüntetést szervezett a Kossuth térre, az esemény iránt azonban gyér volt az érdeklődés. A törvény megszavazásakor néhány tucatnyian voltak az Országház előtt, a tüntetés résztvevői jégből rakták ki a „jövő” feliratot, ami így szimbolikusan elolvadt.