Közzétette az Egyesült Államok külügyminisztériuma az éves szokásos jelentését az egyes országokban az emberi jogi helyzetről.Az amerikai kormányzati portálon olvasható Magyarország 2022-es állapotának „emberi jogi gyakorlatának” értékeléséről szóló dokumentum is. Az budapesti nagykövetségének honlapján olvasható közlemény szerint a Magyarországról szóló jelentésben szereplő hiteles beszámolók komoly emberi jogi problémákra mutatnak rá. Bár az Orbán-kormány tett néhány lépést az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása, az ügyek kivizsgálása, az érintettek felelősségre vonása és megbüntetése érdekében, a magas szintű, politikai kapcsolatokat érintő korrupció elleni fellépés korlátozott volt. Címszavakban fel is sorolták, hogy az emberi jogok mely területeken sérültek különösen hazánkban: -az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására vagy csorbítására irányuló intézkedések; -a szólásszabadság és a média szabadságának súlyos korlátozása, beleértve a cenzúrát és a közszolgálati médiaszolgáltatók tartalmi korlátozásait; - a civil társadalmi szervezetek politikai megfélemlítése és jogi korlátozásai, valamint a nem kormányzati szervezetek migrációval kapcsolatos munkájának büntetőjogi és pénzügyi szankcionálása; - a menedékkérők kitétele a visszaküldés kockázatának; az államhatalom korrupt felhasználása bizonyos gazdasági szereplők kiváltságainak biztosítására; valamint a roma, leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális személyeket célzó szélsőségesek által elkövetett erőszakos fenyegetések és zaklatások. Az igazságszolgáltatás és a korrupció ügyében a teljes országjelentés külön is kitér a közelmúlt legnagyobb magyarországi korrupciós botrányára, a Schadl-Völner ügyre. A független sajtó birtokába jutott egy nagy horderejű korrupciós ügy kiszivárgott nyomozati aktáiból kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kapcsolatba lépett a Fővárosi Törvényszék elnökével, hogy elmozdítson egy bírót. Erre a regionális bíróság elnöke azt mondta Schadlnak, hogy nem rúghatja ki a bírót, de „kellemetlenné teheti az életét, és indokolt esetben visszavonhatja a csoportvezetői mandátumát”. Az ügyet ugyan kivizsgálta a törvényszék, de nem talált jogsértést; az ügyben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által vizsgálat eredményeit pedig titkosították – hívta fel a figyelmet a visszásságra az amerikai jelentés. A korrupció kapcsán az Európai Unió jogállamisági eljárására válaszként elfogadott magyar jogszabályban is hiányosságokat fedeztek fel, és a törvény szakértők szerint nem biztosítja az ügyek feltárásának és az eljárások lefolytatásának a hatékonyságát. A jelentés az igazságügyi rendszer függetlenségét érintő problémákat is érinti, az OBH-nál a kormányzati befolyás erősségét hangsúlyozzák, ami kihat a bírák kinevezésére és az ügyelosztásra is, továbbá megemlítik azokat a befolyásolási kísérleteket, amelyek megfosztanák a bírákat a szabad véleménynyilvánításhoz való joguk gyakorlásától. Ugyancsak kritikusan említik a sajtószabadság helyzetét, felidézve az EBESZ jelentését a 2022-es választási kampányról, amely „átható elfogultságról” írt a hírekben. Külön kiemelték, hogy a kormány külön reklámkampánya „a kormánypártoknak indokolatlanul nagy befolyást biztosított”. Aggályosként jelölték meg azt is, hogy sajtóbeszámolók szerint magyar újságírókat is megfigyeltek a Pegasus kémszoftverrel. Az amerikai nagykövetség Antony Blinkennek, az Egyesült Államok külügyminiszterének az országjelentéseket bemutató sajtótájékoztatójából is idézett. – Ez a jelentés tényszerű, objektív és szigorú beszámolót készít az emberi jogi feltételekről világszerte, közel 200 országot és területet vizsgálva. És ami fontos, mindenkire ugyanazokat a normákat alkalmazza: szövetségeseinkre és partnereinkre, valamint azokra az országokra, amelyekkel nézeteltéréseink vannak – emelte ki Antony Blinken aki hozzátette, hogy a jelentés világossá teszi, hogy 2022-ben minden régió országában továbbra is az emberi jogi feltételek visszaesését – a polgári tér bezárását, az alapvető emberi méltóság tiszteletben tartását – tapasztalták. A magyar-amerikai viszony elég hűvösre fordult azóta, hogy Joe Biden lett az amerikai elnök. Érthető, hogy eszes, szókimondó nagykövet került Budapestre, aki épp az emberi jogok világszerte elismert nagy jogásza és védője. David Pressmannt így a magyar kormány tagjai nem is kedvelik. Persze nem is ezért jött Pressmann Budapestre, hanem épp azért, hogy emelje fel a hangját, ha sérül a demokrácia.  David Pressmann amerikai nagykövet a nyilvánosság előtt, például a New York Timesnak adott interjújában szóvá tette az Orbán-kormány fokozódó Nyugat-ellenességété és a jogállamiság elleni antidemokratikus intézkedéseit. Bár Szijjártó Péter le akarta rázni ezeket az aggályokat, az Egyesült Államok világosan jeleztíe, vannak probémái a magyar kabinettel.