A demonstrálók a Kálvin téren gyülekeztek, majd a Szabadság hídon keresztül átvonultak a Műegyetem rakparton felállított színpad elé. Az oktatás szabadságának lebontása azzal kezdődött, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, majd elvették a tankönyvválasztás szabadságát, most pedig el akarják venni a gyerekektől a tanáraikat. Ugyan Budapest nem egyenlő az országgal, de a kormány sem egyenlő az országgal; egy dolog van, ami egyenlő az országgal, az iskola, mert a tanár mindannyiunk tanára - mondta Karácsony Gergely, aki felidézte: 33 éve, kamaszként a rendszerváltás idején minden este rekedten tért haza, mert egész nap azt kiabálta: ruszkik, haza!. Akkor úgy gondolta, hogy ha egyszer Magyarország kivívja a szabadságát, akkor senki nem veheti el azt tőle. Most viszont - folytatta - a 14 éves fia jön haza rekedten a tüntetésekről, ahol a szabadságot követelik. Tanítónő felesége pedig naponta tapasztalja, hogy azért nem tudja rendesen gyakorolni a hivatását, mert mások rossz döntéseket hoznak. Arról is szólt, eredetileg úgy tervezték, hogy a főváros tart október 23-ai megemlékezést a Műegyetem rakparton, ám az oktatás ügye most ennél sokkal fontosabb, ezért átadták a helyszínt a diákoknak. Éljen a szabad ország, a szabad oktatás, éljen a grund! - fogalmazott Karácsony Gergely. A rendezvényen Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője arról beszélt, hogy ma már nemcsak a magasabb pedagógusi bérekért, a tanári munkaterhelés csökkentéséért küzdenek, hanem a jogellenes munkáltatói intézkedések ellen is. Ezekkel ugyanis megpróbálják lenyomni az elégedetlenséget. (Utalt arra, hogy a budapesti Kölcsey gimnázium több tanárát is kirúgta a tankerület a polgári elégedetlenségi akciójuk miatt.) Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok sorra hagyják ott a tanári, tanítói pályát, ennek következtében mára kezelhetetlenné vált a tanárhiány. Ezt mindenki látja, ám a kormány a füle botját sem mozgatja - fogalmazott a PDSZ ügyvivője. (Hat év alatt közel felére csökkent a pedagógusképzésre jelentkező fiatalok száma, a felvettek száma pedig 11,1 ezerről 6,4 ezerre - írta közleményében korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).) Azt is követelik a tüntetők , hogy a pedagógusok bérének számítását az aktuális minimálbérhez igazítsák (a pedagógusoknál ugyanis a 2014-es minimálbér, 101 500 forint a vetítési alap), legyen újra kötelező óraszám, legyen túlóra, a kormány pedig fizesse ki a többletmunkát. Nagy Erzsébet ismertette a diákok összefogásával létrejött Egységes Diákfront követeléseit: megoldást a tanárhiányra, használhatóbb tananyagot, élhetőbb iskolai körülményeket, a sztrájkjog visszaadását, figyelmet az oktatásra. Nem utolsós rohan pedig vegyék vissza a kirúgott tanárokat! Schermann Fruzsina, az Adom Diákmozgalom elnöke azt közölte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján egyedül ők mernek beszédet mondani a fővárosban. Nem félünk, nem hátrálunk és nekünk van igazunk, egy elnyomó hatalom ignorál és gúnyt űz belőlünk, ám dacosan ki kell tartani. Schermann tárgyalni hívta az oktatási kormányzatot, és a tankerületi vezetőket, azonban közölte, biztosítékot kérnek a többi között az elbocsátott tanárok visszavételére, a pedagógusok fizetésének emelésére. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt hangsúlyozta, a bérrendezés szükséges, ám nem elégséges ahhoz, hogy az oktatás problémái megoldódjanak. Egy kezdő pedagógus fizetése nettóban egy 500 eurós bankjeggyel egyenlő, erre a bankok még hitelt sem adnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy évente több ezer pedagógus megy nyugdíjba, és nincs utánpótlás. A bérek miatt veszélyben a jövőtök - figyelmeztette a hallgatóságot a szakszervezeti vezető, hozzátéve: 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból és az iskolákból, emiatt pedig az iskolák egyötödében képesítés nélküli pedagógusok dolgoznak. Ezért sérül a gyermekek oktatáshoz fűződő joga - mondta Szabó Zsuzsanna.