A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János igen hevesen és kemény szavakat használt egy parlamenti bizottságban, ahol épp azzal érvelt a földprivatizáció mellett, hogy a szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a fideszes kormány alatt fideszes menedzsment lopja szét. Ez a világ kinek kell? A Miniszterelnökséget vezető miniszter meglepő állítása alapján Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője már tovább is gondolta Lázár érvelését, és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondását követelte. Miután a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal friss feljegyzése nyilvánosságra került, amely hat erdőgazdaság gazdálkodását vizsgálta, igen elgondolkodtató, hogy milyen súlyos hibákat tártak fel az állami erdészeteknél.  A Kehi szerint az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna, mint az elmúlt két évtizedben – tehát a Fidesz és az MSZP-kormányok alatt egyaránt – működtetett rendszerből. A vizsgálat az összesen mintegy 1 millió hektáros állami tulajdonú területen gazdálkodó 22 erdészet közül 6 társaság, a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 közötti gazdálkodására terjedt ki. Az összefoglaló szerint az ellenőrzött időszakban az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte. A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni. A Kehi szerint az ellenőrzött erdészetek eredménye annak ellenére volt ilyen alacsony, hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak alig kellett díjat fizetniük, és közben összesen több mint 1,7 milliárd Ft agrártámogatásban részesültek. Volt állítólag olyan cég, azaz állami erdészet a Kehi vizsgálódása szerint , ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek. Az erdészeti vezérigazgatók részére átlagosan évente 8,4 millió forintos prémiumot fizettek, de volt olyan erdészet, ahol 2013-ban 11 millió volt az év végi pluszpénz. A Zalaerdő Zrt. esetében az erdőgazdálkodási költségeket az is növelte, hogy 2012-ig egyes vállalkozóknak a fakitermelési díjon felül összesen mintegy nettó 406 millió Ft „díjprémiumot” is fizetett a munka megfelelő határidőben, minőségben és mennyiségben való elvégzéséért, ami azonban egyébként is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna. Az erdészetek rendszeresen vállalkozóknak adták bérbe az általuk beszerzett gépeket, sőt a Zalaerdő Zrt. már a beszerzést is a vállalkozók igényeihez igazította. Három év alatt összesen 510 millió forint értékben megvásárolt 9 új gépet, de azokat már a beszerzéskor bérbe adta. Máshol olyan drága javításokat is kifizettek a bérbe adott gépekre, amelyeket egyértelműen a vállalkozóknak kellett volna. A cégek a lakossági árnál 1300-2200 forinttal olcsóbban adták a fát az erőműveknek, jóllehet ott még a szállítási költséget sem számolták fel. A Sefag Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. a tűzifa mellett aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesített erőművek számára. Az apríték egy részét azonban úgy értékesítették, hogy az alapanyagot először egy vállalkozásnak eladták, majd a kész aprítékot visszavásárolták, és azt adták tovább az erőműnek. A Sefag Zrt. így mintegy 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. pedig mintegy 15 millió bevételtől esett el. Mindez pedig azért érdekes és függ össze a hírbe hozott és folyamatos botrányok kereszttüzében lévő ESZOSZ szövetkezettel, mert az állam szerződésben vállalta, hogy a tartós munkanélkülieket foglalkoztató cég bemehet az állami tulajdonú erdőkbe, több ezer hektárt használhat, hogy az aljnövényzetet kitermelje és abból biomasszát állítson majd elő. Azonban ezt a szerződéses kötelezettségét az állam vagy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium soha nem teljesítette. Így az ESZOSZ az alkalmazottait dolgoztatni sem tudta, hisz hol tette volna? Sőt komoly feszültségek alakultak ki. Az ügy vége pedig az lett, hogy az ESZOSZ az alkalmazottait nem tudta hol dolgoztatni. Így majd háromezer ember és így háromezer család jövője került komoly bajba és veszélybe. Így azonban már érthető, hisz az ESZOSZ tudtán kívül valakiknek az üzleti érdekeit sértette.