Hogyan tudunk védekezni? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, a válasza: elszánjuk magunkat és szövetségeseket keresünk, a V4-eknek az adta a jelentőségét, hogy ezekben a kérdésekben egységesen tudtak felvonulni, de a posztnyugatiak mindent megtettek, hogy szétbontsák a V4-eket, a háború pedig megrázta az együttműködés tengelyét, a lengyel–magyar együttműködést. Orbán Viktor szerint a stratégiai érdekük a háborúval egybeesik: az oroszok ne jöjjenek közelebb, Ukrajna szuverenitása megmaradjon és legyen demokrácia, de a háború elnehezíti a viszonyt a barátokkal. A lengyel–magyar kapcsolatban szívproblémát lát, mert a magyar kormány úgy gondolja, hogy ez két szláv nép háborúja, a lengyelek viszont úgy érzik, hogy benne vannak. A szlovákokról és a csehekről úgy fogalmazott, hogy ott kormányváltások történtek, a posztnyugati világot részesítik előnyben, nem vállalják a konfliktust, jó pontokat gyűjtenek, ez olyan, mint amikor az ember beköti a lovait egy égő istállóba, sok sikert kívánt ehhez. Orbán Viktor a negyedik kihívásról aláhúzta: minden háború elsődleges szempontja, hogy az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek elveszítik a szülőket, ez minden mást felül kell írjon, a magyar kormánynak ez azt jelenti, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Mi magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak abban a háborúban. Eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban. A kormányfő leszögezte, fenntartják azt a véleményüket, hogy ez nem a mi háborúnk, NATO-tagok vagyunk, a kiindulópont az, hogy a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország, ezért Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t. Azt a mondatot, hogy Ukrajnánál nem állnak meg, gyenge, de érthető ukrán propagandának tartja. NATO-tagként viszont kényessé vált a helyzet, mert a NATO és az EU úgy döntött, hogy nem válnak harcoló féllé, de fegyvert szállítanak és gazdasági szankciókat vetnek ki, de facto részesévé válva a konfliktusnak, ezzel abban a veszélyes helyzetben vagyunk, hogy úgy akarnak segíteni, hogy Moszkva ne tartsa hadviselő félnek a NATO-t – részletezte a kormányfő. Orbán Viktor a háború okairól elmondta: az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, azt követelték, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, ezt biztosítsa a NATO és mondja ki Ukrajna is, valamint vállalja a NATO, hogy nem telepítenek olyan fegyvereket Ukrajnába, amelyek elérhetik Oroszországot. Ezt viszont a nyugat elutasította, ezért az oroszok most fegyverrel próbálnak érvényt szerezni ennek. A miniszterelnök úgy véli, ha az Egyesült Államok elnökét ebben a döntő órában Donald Trumpnak hívják, és sikerült volna meggyőzni Angela Merkelt, hogy ne távozzon, akkor ez a háború nem robbant volna ki. Orbán Viktor felsorolta a nyugati stratégia négy pillérét a háborúban: Ukrajna nem egyedül, hanem angolszász kiképzőkkel, NATO-fegyverekkel háborút nyerhet Oroszország ellen. A szankciók legyengítik Oroszországot, destabilizálják a moszkvai vezetést. A szankciók gazdasági következményeit képesek leszünk kezelni, nekik fáj jobban, nekünk kevésbé. A világ felsorakozik mögöttünk, mert nekünk van igazunk. Ehelyett viszont úgy áll a helyzet Orbán Viktor szerint, hogy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott, a háborút így nem lehet megnyerni, az ukránok nem nyernek háborút Oroszország ellen nyugati fegyverekkel és kiképzőkkel, mert az orosz hadseregnek fölénye van, a szankciók nem billentik meg Moszkvát, Európa bajban van, az áremelkedések hatása még csak most jön, de négy kormányt már elvesztett Európa. A világ ráadásul demonstratíve nincs velünk, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, az arab világ és Afrika nagy része nem hajlandó részt venni a háborúban, mert számukra a világ nemcsak ebből áll, hanem megvannak a saját problémáik. Könnyen lehet, hogy ez a háború lesz az, amely demonstratíve véget vet annak a nyugati fölénynek, amely különböző eszközökkel képes volt egy-egy kiszemelt kérdésben világegységet létrehozni. Multipoláris világrend kopogtat az ajtónkon. Orbán Viktor hangsúlyozta, a háború erőjáték, ezért azt az illúziót nem érdemes dédelgetni, hogy Magyarország remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a nyugati stratégiát, de minden vitában becsületbeli, morális kérdésnek tartja, hogy elmondják az álláspontjukat és próbálják rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát. Orbán Viktor szerint az EU-nak nem az a dolga, hogy Oroszország vagy Ukrajna oldalára, hanem a két ország közé álljon. Mi fog történni? – kérdezte Orbán Viktor, azzal folytatva, hogy két napja azt mondta Oroszország képviselője, hogy addig nyomulnak előre Ukrajnában, amíg olyan távolra nem kerül a front, hogy onnan már nem lehet belőni Oroszország területére, így ebben a pillanatban a háborút hosszabbítják meg a nyugati fegyverekkel. Orosz–ukrán béketárgyalás nem lesz. Aki erre vár, hiába vár. Oroszország biztonsági garanciákat akar, a háborút csak orosz–amerikai tárgyalások tudják lezárni. – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: az európaiak eljátszották az esélyüket a dolgok befolyásolására, amikor a minszki megállapodásból kihagytuk az amerikaiakat, a németek és a franciák viszont nem tudták kikényszeríteni ennek végrehajtását. Ennek következtében a II. világháború után ismét ott találja magát Európa, hogy a legfontosabb biztonsági kérdésben megint az amerikaiaknak és az oroszoknak lesz szava. Orbán Viktor elmondta: új megállapodást kell kötni az Európai Unióval, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával. Ez kell ahhoz, hogy 2024-re vissza tudjunk kapaszkodni a régi növekedési pályára. De ne felejtsük el, hogy a legfőbb horizont 2030 környéke a gondolkodásunkban. Elemzéseink szerint ekkorra fognak felhalmozódni és megsokszorozódni a világ problémái. Egy nagy válság lesz például az Egyesült Államokban, de ebben az idősávban jelentkeznek az eurózóna legjelentősebb problémái is. Az unión belül ekkor lesznek új politikai viszonyok, mi közép-európaiak ekkor leszünk nettó befizetők. Eljön a pillanat, amikor Magyarország nem pénzt kap az uniótól, hanem befizet. Többet fizet be, mint amennyit kap. Csehország már ennek közelében, de mi is ott leszünk ekkortájt. Aki fizet, az rendeli a zenét – ez meg fogja változtatni a mi helyzetünket is. A kormányfő szerint ezért 2030 körül kell csúcsformában lennünk. Viccelődve hozzátette, kicsúszott az időkeretből, amit Németh Zsolt kért tőle, ezért már csak a fontosabb dolgokat vette sorra. Hozzátette: Magyarország ellenzi a blokkosodást. A politikai stabilitás nagyon fontos, a kétharmados felhatalmazást hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette: lezajlott egy nemzedékváltás időközben a kormánypárti oldalon, példaként hozta fel Novák Katalin köztársasági elnököt, valamint a minisztereket, akik javarészt a 40-es éveiket tapossák. A szellemi alapok fontosságát is hangsúlyozta Orbán Viktor, a magyar kultúrát. Az ambíciót is a törekvések egyik meghatározó elemeként emelte ki, hiszen „Magyarországnak vannak ambíciói, de ehhez az is kell, hogy a nemzet együtt maradjon, Erdélyben és például Kárpátalján is.” Orbán Viktor végül a szokásos „hajrá, Magyarország! hajrá, magyarok!” mondatokkal zárta beszédét.