Duda Ernő virológus professzor szerint nem a további szigorításokon múlik a koronavírus terjedése, inkább azon, hogy az emberek mennyire képesek öntudatosan és fegyelmezetten viselkedni, betartani a már meglévő ajánlásokat. Azt is mondta a neves szakember, nagy a valószínűsége, hogy a vírus itt marad velünk, és nekünk meg kell tanulnunk együtt élni vele. Ahhoz, hogy egy vírusról meg tudjuk mondani, mennyire veszélyes, két paraméterét mindenképpen ismernünk kell: az egyik a fertőzőképessége, azaz hogy egy beteg hány másik embert fertőz meg, a másik pedig, hogy mekkora a betegség halálozási rátája. A koronavírus nagyjából annyira fertőző, mint a szezonális influenza, és tízszer kevésbé, mint a kanyaró, de elmarad a mumpsz vagy a szamárköhögés fertőzőképességétől is – válaszolta Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professzora arra a kérdésre, mennyire kell félnünk az új típusú koronavírustól. A szakember a Szeged.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta: a fertőzés leginkább a szívelégtelenségben, keringési betegségekben, a TBC-ben szenvedőkre, valamint a kemoterápiában részt vevő daganatos betegekre, a szervátültetettekre és az immunhiányos betegekre nézve lehet igazán veszélyes. Ez lassíthatja a koronavírus-járvány terjedését A fertőzés terjedésének meggátolásával kapcsolatban úgy gondolja, a lényeg nem a további szigorításokon van, hanem azon, hogy az emberek mennyire képesek öntudatosan és fegyelmezetten viselkedni, betartani a már meglévő ajánlásokat. Mint mondja, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg nincs hatékony vakcina, addig a tömeges szűrés és az érintettek elkülönítése lassíthatja a járvány terjedését. “Az elkövetkezendő napokban, hetekben minden a tömeges tesztelésen áll vagy bukik. Mindenekelőtt a gyanús esetekben a vírus tesztelése, és a betegek elkülönítése lenne a legfontosabb feladat” – szögezte le Duda professzor. A vírus szabadjára engedését – amelynek lényege, hogy ha sokan megfertőződnek, később kialakul egy úgynevezett nyájrezisztencia – nem tartja jó ötletnek a neves tudós.Influenzában most már azért csak félmillió ember hal meg évente, mert az idősek az elmúlt években már átestek egy-két influenzán és védettek lettek, így már csak a fiatalabb korosztályt fenyegeti az újabb vírustámadás, de egy betegséget szándékosan szabadjára engedni biztosan nem járható út, hiszen abba az idősek szinte mindannyian belehalnának – folytatta mondandóját a szakember. Öt forgatókönyv lehetséges Duda professzor szerint azért félünk ennyire a koronavírustól, mert még nem ismerjük. Úgy folytatja, mivel ez egy teljesen új vírus, és szinte alig tudunk róla valamit, öt különböző forgatókönyv lehetséges. Az első, hogy egyik napról a másikra eltűnik. A második, hogy egy hónap múlva önmagától lecseng. A harmadik, hogy megszelídül, és a mostaninál enyhébb betegséget okoz, de terjed tovább. A negyedik, hogy idővel a mutációk következtében egyre jobban adaptálódik az emberhez, és egyszer csak egy iszonyatosan gyilkos kór lesz belőle. Az ötödik tűnik a legvalószínűbbnek, mely szerint itt marad velünk, és nekünk meg kell tanulnunk vele együtt élni. Évek során az egész világon elterjed, az érzékeny emberek egy részét elpusztítja, de közben kialakul vele szemben az a bizonyos nyájvédettség. Igaz, még ez sem biztos, mert sok náthavírussal szemben nem alakul ki tartós védettség. Ma is rengeteg vírus együtt él velünk, egyáltalán nem lenne szokatlan, ha ez is itt maradna – közölte Duda. A koronavírustól nem véd se a C-vitamin, se a tőzegáfonya A megelőzés szempontjából most kiemelkedően fontos lehet a D-vitamin és a szelén, de – ahogy fogalmaz -, se kígyóháj, se a medvezsír, se a C-vitamin, se a tőzegáfonya, se az égig érő vascsicsergő nem segít. Aki betegnek érzi magát, az maradjon otthon. Ha nem lázas, ha tüsszög, biztos nem koronavírusos, mégse menjen orvoshoz, mert ott is elkaphatja. Ha magas láza van, köhög, és nem kap levegőt, hívja fel az orvost, ő majd intézkedik. Semmiképp ne menjen emberek közé – tanácsolja a virológus professzor.