Kiss László és Lévay Miklós volt alkotmánybíró úgynevezett amicus curiae levelet írt az Alkotmánybíróságnak, a hajléktalantörvény megsemmisítését javasolva. A jogi és bírói szakma két köztiszteletnek örvendő tagja, Kiss László és Lévay Miklós ebben részletesen kifejtették a súlyos alkotmányos aggályaikat és a vélt hibákat.   Amicus curiae levelet akkor fogalmaznak meg jogtudósok, amikor ugyan nem érdekelt felek egy ügyben, de mégis szakmai kötelességüknek érzik, hogy ajánlást tegyenek az Alkotmánybíróságnak. Gyakorlatilag egy szelíd, jogszerű  befolyásolási kísérletről van szó, a két volt alkotmánybíró, jelenleg egyetemi tanár pedig azt írja, hogy korábbi alkotmánybírói munkásságuk és az alkotmányosság iránt érzett elkötelezettségük miatt éreztek késztetést arra, hogy kifejtsék jogi álláspontjukat az ügyben, továbbá ismertessenek számos olyan előzmény-határozatot, amelyek segíthetik az Ab alkotmányos döntéshozatalát a jelenlegi ügyben. A két volt alkotmánybíró már önmagában a hetedik alaptörvény-módosítás jogállami normáknak, s alkotmányosságnak való megfelelőségét is vitatja, ahogyan azt is, hogy Áder János államfő érdemi alkotmányossági kontrollt végzett az ügyben, hogy az alaptörvény-módosítás nem okoz-e tartalmi ütközést az alaptörvénnyel. Márpedig Áder Jánosnak  érdemes lett volna az Ab-hoz fordulnia, hiszen a testület egy korábbi határozatában már kimondta, az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja. A jogtudósok azt is megvizsgálták, hogy az alaptörvénybe ütközik-e, ha egy törvény olyan tilalmat, s abból következő elzárást, börtönbüntetést ír elő, avagy helyez kilátásba, amely racionális érvekkel alá nem támasztható alkotmányos indokként szolgálhat más alapjogok korlátozására. Nem találtak ilyen racionális indokot, ellenben arra jutottak, hogy ez a tilalom igencsak ellentétes az alaptörvényben megfogalmazott, több más mondattal, állítással és értékkel. Érvelésük szerint az alaptörvény hetedik módosítása tartalmilag össze nem egyeztethető az alaptörvénnyel, s annak jogállami követelményeivel. Ráadásul a módosítás elfogadásának körülményeit eljárási szempontból is érdemes volna vizsgálni. Hiszen az alkotmánymódosítás eljárási követelményei között szerepel az is, hogy a jogalkotónak kellő alkotmányjogi indokkal kell rendelkezni az alaptörvény megváltoztatásakor, ez pedig az alkotmányos tárgykörnek nem minősülő, ráadásul tartalmilag is alkotmányellenes hajléktalanság-tilalom esetében szintén nem állt fenn. A tét nem kicsi: ha az Alkotmánybíróság »elengedi« ezt – a szerintünk mindenféle alkotmányjogi alapot nélkülöző – egyéni képviselői indítványt, úgy átszakadhat a gát: bármikor, bárkinek az egyéni (kiérleletlen, átgondolatlan) »ötletei« szabadon bekerülhetnének az Alaptörvény szövegébe, amely ezáltal egyre távolabb kerülne egy modern, XXI. századi demokratikus alkotmánynak nevezhető dokumentumtól– írják a volt alkotmánybírók.   Emellett Kiss és Lévay ex-bírák szerint az új Bajkai féle módosítás „nem illeszkedik be  a hatályos jogi rendelkezések rendszerébe se. Sőt ellentétes tartalmú az Alaptörvény több más rendelkezésével is.” Emellett elmaradt egy igen fontos elem a törvény előterjesztője részéről az indoklás. „A jogszabály tervezethez kötelező ezt is csatolni a Jat.18 paragrafusa szerint. „ Sajnálatos, hogy ezt egy sztárügyvéd, jogi doktor honatya vagy annak tanácsadó csapata nem tudja. Azaz Bajkai úrnak( aki sztárügyvéd és az Orbán család jogásza is )  törvényesen be kellett volna „mutatnia azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogai szabályozás várható hatásait. Bajkainak, aki most a bokszolók felett is őrködik,  pedig emellett időt és energiát kellett volna szakítania arra is, hogy a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban van-e, illetve a 20. paragrafus szerint az egyeztetési kötelezettség is alap feladat” lett volna. A legfontosabb azonban a két ex alkotmánybíró részéről ez: „Államcélra vagy egy alkotmányosan nem megindokolt közérdekre ( tehát a szükségesség igazolásának hiányában ) nem lehet alapjogokat korlátozni,  az emberi méltóság pedig különösen kiemelt védelmet élvez az alapjogok között, mintahogy az számos más alapjognak is anyajoga .”-írták.   Bajkai mellett azonban a Parlament is hibázott nem kicsit, az alábbiak miatt. „Maga a tárgy( a hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodásának tilalma ) azonban eredetileg semmilyen előzetes megtárgyaláson ( parlamenti vita) nem szerepelt, gyakorlatilag az nem is annyira módosító, mint inkább teljesen új indítványnak fogható fel. Ilyenként viszont indokolt lett volna ezzel kapcsolatban a Házszabály 58.paragrafus (1) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni: A képviselő által benyújtott törvényjavaslat abban az esetben kerül az Ogy. tárgysorozatába, ha azt a házelnök által kijelölt állandó bizottság támogatja. E bizottságnak pedig mérlegelnie lehetett volna azt vajon ez a tárgykör kellő alkotmányjogi indokkal rendelkezik-e, másképpen szólva valóban alkotmányos jelentőségű tárgykör-e. Mindez pedig csak a parlamenti vita eredményeként rajzolódhat ki, ahol az ellenzék is kifejtheti álláspontját. Ne feledjük: itt Alaptörvény-módostásról van szó, amely egyfajta tiszteletet, megfontoltságot, és megalapozottságot feltételez, beleértve ebbe azt is, hogy az alkotmánymódosító egyéni indítványok tartalma, befogadhatósága tekintetében a kormánynak is fokozottabb gondossággal kell eljárnia.  Röviden és tömören az alkotmánymódosítás tartalmának változása nem tehető ki a napi politikai elvárásoknak és igényeknek.  „-írta Kiss és Lévay ex-alkotmánybíró.   Az Alkotmánybíróságnak nem csupán az alaptörvény-módosításból fakadó alkotmányos visszásságok, hanem az alkotmányellenessége miatt is meg kellene semmisítenie a hajléktalanságot büntető  törvényt Kiss és Lévay szerint. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben 283 ember vesztette életét Magyarországon a „túlságosan nagy hideg hatásai” miatt. Ez meredek emelkedést jelent, hiszen 2015-ben 168, 2016-ban viszont már 238 emberrel végzett a hideg. Ráadásul december végéig  már 2018 telén is 31-en fagytak meg a hajléktalantörvény életbe lépése óta. A Magyar Szociális Fórum szerint október 15-ig, a hajléktalantörvény kihirdetéséig heten, azután pedig 31-en szenvedtek halált hypothermia következtében 2018-ban.