Első fokon 2008-ban 8 év börtönbüntetést kapott a hírhedt bróker Kulcsár Attila. 2010- ben az ítéletet a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Most ismét első fokon tárgyalják az ügyet. A hosszúra nyúlt büntetőper miatt azonban az is előfordulhat, hogy végül még akár kártalanításra is igényt tarthat a magyar állammal szemben. Az ügy szövevényes poltikai szálakkal indult. Az egykori pénzváltóból lett pénzügyes mára önérzetből is felvértezte magát. Amikor a Buda-Cash-botrányt a sajtóban Kulcsár-ügyhöz hasonlították, azt a Kand H Equites egykori alkalmazottja kikérte magának. Az én ügyemben nem több tízezer kisember, köztük sok-sok kisnyugdíjas és önkormányzatok, tisztes vállalkozások állítólagos megkárosításáról volt szó. A Kulcsár-ügyben 60-80 tehetős magánszemély és cégeik voltak érintve, és a többségük egyáltalán nem károsodott. Az én ügyfeleim egy része nem befektetési szándékkal nyitott számlát az általam képviselt brókercégnél, hanem vállalkozásaik – finoman szólva – gyanús ügyleteik lebonyolítására használták a rendszereinket – írta közleményében Kulcsár Attila. A ma már csak Kulcsár-ügyként emlegetett brókerbotrány 12 évvel ezelőtt, a 2003 májusában robbant ki, miután ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökét egy nappal azelőtt érte a támadás, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta volna azt a határozatát, amely szerint Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett. A Pannonplast az akkoriban is nagy üzletnek számító útépítésekhez gyártott geotextíliákat. Kiderült, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K&H brókercége megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forintért több mint 950 ezer Pannonplast-részvényt vásárolt fel a tőzsdén. Pár hónappal később a K&H Bank belső vizsgálata is súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégnél, amelyekért Kulcsár Attilát tartották felelősnek. A bank feljelentést tett. Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) 2003. július elején nyomozást rendelt el sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt a K&H Equitiesnél feltárt visszaélések alapján. A nyomozásba bekapcsolódott a Nemzetbiztonsági Hivatal is, amely szintén feljelentést tett az időközben Bécsbe távozott Kulcsár Attila által közöltek alapján, miszerint korábban nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő felelős a sikkasztásért, a bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett. Pár nappal később Lemondott Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, lemondásukat az erkölcsi felelősség vállalásával indokolták. A sajtóban megjelent korabeli híradások szerint a botrányos ügy szálai elérték a regnáló politikai hatalom legfelső szintjét. 2003. július közepén Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték Kulcsárt, szeptember elején pedig a hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K&H bank lemondott vezérigazgatóját, akit sikkasztásban való bűnrészesség alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba is helyeztek. A Kulcsár ügybe a legnagyobb és leggyorsabban elbukott vezéráldozat nem más volt Bácskai János dandártábornok, aki a Maffia Ellenes Központot vezette. Az Ő bűne az volt, hogy találkozott Bécsben a szökésben lévő Kulcsárral és erről előljáróit nem értesítette időben. Nos sokak szerint a kiváló szakembernek azért kellett megbuknia, valójában, mert sokat tudhatott Kulcsár és a politikusok viszonyáról.

A másik nagy vezéráldozat Molnár Csaba ezredes volt az SZBEI egyik ifjú tehetsége. Ő volt az, aki a legfiatalabb tagja volt a főrendőrök elitjének és ő kezdte el felgöngyőliteni a brókerbotrányt. Nos ő neki azért kellett elbuknia, mert az ügyben érintett szír pénzváltótól elfogadott egy sütis tálat, meg egy tollatt. Ekkor hatalma természetesen s pénzváltóból lett bankárnak Kulcsárnak sosem volt. A politikai elit azonban elegendő lehetett a főrendőrök kicsináláshoz, hisz okuk volt rá, hogy ne a legjobbak nyomozzanak az ügyben, mert ki tudja meddig értek volna a Kulcsár-ügy szálai ? Feltehetőleg a legfelső politikai rétegekig. A brókerbotránynak ekkor már nyolc gyanúsítottja volt: Kulcsáron és Rejtőn kívül többek között Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója, sőt egy szíriai pénzváltó is a pénzmosás kapcsán. Kulcsárt 2004. március végén adta ki Ausztria Magyarországnak őt azzal gyanúsították, hogy a K&H Bank brókercégének dolgozójaként feltűnően magas hozamokat ígérve, adóparadicsomokba bejegyzett cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta ügyfelei (köztük az Állami Autópálya-kezelő Rt.) pénzét, amellyel sokmilliárdos kárt okozott. Az, hogy Kulcsárt kiadatási egyezmény alapján hozták haza, a büntetőeljárásban fontos következményekkel járt, ugyanis itthon csak olyan bűncselekménnyel lehetett később megvádolni, ami a kiadatási kérelemben is szerepelt. A nyomozóhatóság két évig dolgozott a K&H ügy felderítésén, az ügyészség 2005 augusztusában nyújtotta be a vádiratot a bíróságra Kulcsár Attila és 23 társa ellen. Az ügyészség sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért emelt vádat 21 gyanúsítottal szemben, az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a K&H Equities brókercég volt ügyvezető igazgatója, a másodrendű vádlott Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója. Kulcsár Attilát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják. A vádirat szerint a sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok. A Fővárosi Bíróság 2008. augusztus végén hirdette ki elsőfokú ítéletet, amelyben az elkövetett sikkasztásért nyolc év börtönt és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Kulcsárt. Társai közül öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, sikkasztás miatt három év börtönt és 150 millió forint vagyonelkobzást kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt. Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját. Forró Tamás újságírót sikkasztás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Az elsőfokú ítéletben a 24 vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben. Tucatnyian kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan pénzbüntetést, illetve próbára bocsátást, két vádlottat, Rejtő E. Tibort és Dunai Györgyöt pedig felmentette a bíróság a vádak alól. Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárd forintot fizettek ki a brókerbotrányban a károsult ügyfeleknek, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig megközelítette a 46 milliárdot. A nem jogerős első fokú ítélet a fellebbezések után másodfokra került, és 2010 tavaszán Kulcsár megváltoztatta védekezési stratégiáját, sokéves hallgatás után beszélni kezdett, és a felelősség egy részét igyekezett a K&H Bankra és egykori ügyfeleire hárítani. A Fővárosi Ítélőtáblán az egyik szakértőre hivatkozva azt mondta: a bankot áthatották a szabálytalanságok, ám ezt egyes vezetők éveken át elnézték, majd pedig a magát az ügy sértettjének feltüntető bank – biztosítási összegek reményében – valótlan nyilatkozatokat tett, ami hozzájárult az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához. Azt állította, hogy a bank, illetve brókercége fölöslegesen fizetett ki milliárdokat az állítólag megkárosított ügyfeleknek, mert nagy részüket valójában nem is érte kár. Feltűnően szokatlan és érthetetlen módon a vádemelés után öt évvel, csak a másodfokú eljárásban vetette fel a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy sikkasztás helyett csalás is felmerülhet, ami egészen más bizonyítási és kárfelelősségi kérdéseket vetne fel, ráadásul erre a bűncselekményre újabb kiadatási eljárást kellene lefolytatni az Ausztriában elfogott Kulcsár Attila esetében. A Fővárosi Ítélőtábla 2010 májusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított megalapozatlanság, súlyos eljárási hibák miatt. A megismételt elsőfokú eljárás 2010 decemberében kezdődött a Fővárosi Bíróságon, az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében. Kulcsár pedig a megismételt bizonyítási eljárásban vádlottként aktívan vesz részt, érdemi észrevételeket tesz. Időközben elhunyt az egyik vádlott, illetve egy másik vádlott esetében pedig egészségi állapota miatt kellett felfüggeszteni az eljárást. Meghalt egy szakértő is, új szakértőt kellett kirendelni, akinek felkészülése tovább lassította peres eljárást, továbbá két ülnök is betöltötte a 70. életévét, így távoznia kellett az öttagú bírói tanácsból, ami azt eredményezte, hogy több tárgyalási nap iratismertetéssel telt el. Ráadásul két újabb vádiratot is benyújtottak 2012-ben és 2014-ben, ezeket a védők kérésére a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa a közelmúltban, 2014 novemberében egyesítette az alapüggyel. A K&H-ügy egyes szereplőit a két új vádiratban részben különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosással, míg másokat hűtlen kezeléssel és pénzmosással vádolt meg az ügyészség. Kulcsár Attila 2003-tól előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben volt, később pedig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt egészen 2011-ig. Ez azt jelenti, hogy esetében a hazai bírói gyakorlat szerint csaknem 4-5 évnyi szabadságvesztés már letöltöttnek tekinthető, vagyis csak akkor kell börtönbe vonulnia, ha ennél hosszabb börtönbüntetésre ítélnék, csakhogy a hazai gyakorlat szerint a perek extrém elhúzódását az ítélkező bíróság a vádlott számára enyhítő körülménynek szokták értékelni. Vagyis még az is előfordulhat, hogy a korábban első fokon törvénykező bíróság által elkövetett súlyos eljárási hibák, amelyek miatt 2010-ben újra kellett kezdeni büntetőpert, illetve a hosszúra nyúlt büntetőeljárás azt eredményezhetik, hogy végül Kulcsár Attilának keletkezik megalapozott kárigénye a magyar állammal szemben.