Mától ismét drágább lett a benzin, literenként 3 forinttal, amelynek következtében a kiskereskedelmi átlagár 367 forint körül alakul. A dízel literje nem változott, 379 forintba kerül. Múlt héten 4-4 forinttal drágultak az üzemanyagok. A mostani emelés hatására a benzin esetében 2015 augusztusa, a gázolaj esetében pedig 2015 júliusa óta nem látott magasságokról beszélünk. Egy év alatt a benzin literje több mint 12%-kal drágult, a gázolaj ára pedig 20%-ot emelkedett. Aki rendszeresen olvassa a Portfolio hasábjait, azokat nem érhette váratlanul a mostani drágulás. December elején megírtuk ugyanis, hogy kilőhetnek az árak a kutakon. A mostani másfél éves csúcs több tényező együttes következménye. Egyrészt a dollár a forinttal szemben is látványosan felértékelődött az elmúlt három hónapban, de még az egy évvel ezelőtti szintekhez képest is (az USD/HUF kurzusa 15 éves csúcson van). Eközben a nyersolaj is magához tért és a dollárban jegyzett finomított termékek árai is látványosan emelkedtek. A harmadik, hazai tényező pedig a furcsa jövedéki adóemelés volt október elsejétől. Mivel a Brent típusú olaj hordónkénti árfolyama nem haladta meg a törvényben előírt 50 dolláros szintet, ezért életbe lépett az adóemelés, amit a kutakon azonnal megéreztek az autósok áremelkedés formájában. Legutóbb pedig épp a napokban dőlt el, hogy ez a jövedéki adóemelés ebben a következő negyedévben is velünk marad, mivel a kalkulált olajár nem érte el az 50 dollárt. Nincs jó hírünk az áremelkedésre panaszkodó autósoknak a kilátásokkal kapcsolatban, ha megvizsgáljuk a hazai üzemanyagárak mozgását meghatározó tényezőket. A kiskereskedelmi ár egy részét – jelenleg nagyságrendileg kevesebb mint harmadát – a termelői ár teszi ki a benzin és a gázolaj esetében. Az olaj világpiaci árának hatása ezen keresztül befolyásolja a kiskereskedelmi árakat. Természetesen itt is van bizonytalansági tényező, hiszen – mint fentebb is látható volt – a dollárban jegyzett üzemanyagárak nem követik le mindig tökéletesen az olajárak alakulását. Kicsit előretekintve viszont azt lehet mondani, hogy az OPEC-megállapodást követően rövid távon van még emelkedési potenciál az olajban. Ez további lökést adhatna a hazai üzemanyagáraknak is. A másik fontos tényező a dollár, hiszen az olaj és a finomított termékek is dollárban vannak jegyezve. Itt is inkább a dollár felértékelődésének irányába mutatnak a jelek. Mindezek mellett csak kisebb vigaszt jelenthet a hazai autósok számára, hogy ha a következő negyedévben tartósan emelkedik az olaj árfolyama és a NAV által figyelt negyedéves átlagár 50 dollár fölé kerül (nem úgy, mint a mostani vizsgálat során), akkor hatályát veszíti az egyszeri jövedéki adóemelés (legalábbis átmenetileg). Más kérdés, hogy ezt a kereskedők milyen mértékben adják át a fogyasztóknak és mekkora arányban nyelik le.