Több mint 700 milliárd forint közpénzbe kerül, mégse tudunk semmit róla, mi az? A Budapest–Belgrád vasútfejlesztésről van szó, amely hiába Magyarország egyik legjelentősebb fejlesztése, minimális információk keringenek róla. Azt például tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc egyes cégei részt vesznek a beruházásban, azt viszont nem, hogy rajtuk kívül még kikkel kötöttek szerződést, mire és milyen értékben. A hvg.hu éppen ezért döntött úgy, hogy közérdekű adatigénylést nyújt be az ügyben, amelyben az alábbi adatokat kérte: a projektgazda Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződéseket, valamint az alvállalkozók listáját, feltüntetve, hogy a cégek a projekt hány százalékáért felelősek, és mekkora értékben részesülnek a beszerzés értékéből. Mivel az adatokat nem kapta meg a HVG, a Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd segítségével pert indítottak. A pert első fokon elbuktuk, a másodfokon döntő bíróság viszont úgy döntött ki kell adni a szerződéseket. Az ügyben döntőnek bizonyult, hogy bár a projekttel kapcsolatban olyan szabályt hoztak, amely alapján a külügyminiszter megtagadhatja az adatigénylést, ez önmagában nem elegendő, indokolni is kell a megtagadást. Az adatok akkor tarthatóak vissza, ha azok Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen, külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetik. A döntést a külügyminiszter hozza meg, miután beszerezte Kína álláspontját. Azt viszont, hogy az adat kiadása tényleg veszélyes, nem elég csak bemondani, indokolni is kell. Ez viszont ebben az esetben nem történt meg. A bíróság csak egy levelet kapott, amely arról szól, Szijjártó Péter úgy döntött, az adatok nem kiadhatóak. Hogy miért, azt pedig később sem tudták megmagyarázni. A választ pedig így a bíróság olyan mértékben általánosnak találta, hogy abból nem vezethető le, a magyar alvállalkozók neve, a teljesítésért fennálló százalékos felelősségük és ugyancsak százalékos részesedésük adatainak nyilvánossága mennyiben jár a fentiekben körülírt veszélyeztetéssel – áll az ítélet indoklásában. Közhely, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok megismerhetősége alapvető fontosságú a hatalom elszámoltatása és civilek által történő ellenőrzése érdekében, amint az is, hogy a kormányok mindig is igyekeztek kibújni a polgárok vigyázó tekintete alól. A Budapestet Belgráddal összekötő vasútpálya fejlesztése 750 milliárd forintba fog kerülni, a kormány azonban trükkös megoldást eszelt ki az átláthatósági követelmények kijátszására: a beruházás költségeit formailag kínai állami hitelből fedezik, de a számlát a végén persze a magyar adófizetőknek kell állniuk. Akik ráadásul nem is jogosultak arra, hogy megismerjék a költések részleteit, mert, úgymond, nem is magyar közpénztől, hanem kínai hitelről van szó – kommentálta a döntést Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ligeti hozzátette, a magyar kormány nagyon félti a nemzeti szuverenitást, legalábbis akkor, ha a pillanatnyi érdekeit ez szolgálja, ezúttal azonban mégsem volt annyira büszke, hiszen törvénybe iktatták, hogy a magyar külügyminiszternek a Kínai Népköztársaságtól kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy kiadhassa a vasútberuházás részeként kötött szerződések adatait. Ám ma már jogerős ítélet van arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium törvénysértő módon tagadta meg a kért adatok kiadását, és semmilyen módon nem igazolta, hogy Magyarországnak bármilyen érdeke sérülne attól, hogy kiderül, kik kapták az államtól az esztelenül drága beruházás alvállalkozói megbízásait. A Budapest–Belgrád vasút alapkövét idén októberében tették le. A felújítás összköltségét 750 milliárd forintra becsülik. A pénz 85 százalékát kínai hitelből fedezik, a fennmaradó 15 százalék önrész. A kivitelezőket 2019-ben választották ki, a közbeszerzést a kínai vasúttársaságot képviselő China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. nyerte, magyar részről pedig Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt. A közbeszerzés dokumentumait 10 évre titkosította az Országgyűlés. Azt nem tudni, a 2019 óta eltelt időben kikkel kötöttek szerződést a munkákra, és milyen értékben, az alvállalkozók kapcsán is csupán annyi derült ki: nemcsak fővállalkozóként, alvállalkozóként is a Mészáros család érdekeltségei kapnak megbízásokat. Az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a Fejér B.Á.L. Zrt., és a Vasútvill. ( Predrag)