Két évvel a fent említett halálos baleset előtt is a maga módján vett részt a városi közlekedésben. A bíróság szerint megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2015-ben Budapesten az Andrássy úton közúti veszélyeztetést követett el egy kerékpárossal szemben, akit utána még bántalmazott is. Ahogy azt megírtuk október közepén, első fokon enyhébb bűnügyi felügyeletet és 7,5 millió forintos óvadékot állapított meg a Dózsa György úti halálos kimenetelű balesete ügyében a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az akkori végzésben kiemelték, hogy M. Richárd csaknem 14 hónapja van viszonylag szigorú házi őrizet hatálya alatt, és az utóbbi hónapokban nem szegte meg a szabályokat. Közben pedig a nyomozás elhúzódik a még hátralévő számtalan és kiterjedt nyomozati feladat miatt. Ezekre tekintettel a bíróság álláspontja szerint „egy, a vállaltnál magasabb összegű, a gyanúsított személyi és vagyoni helyzetével arányos mértékű óvadék alkalmazása esetén a magatartási szabályok enyhíthetőek. A Fővárosi Törvényszék másodfokú, jogerős ítéletével ezt a végzést írta felül és változtatta meg. A közleményben azt írják:Az M. R. ellen halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2018. október 25-én meghozott végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság 7,5 millió forint óvadékot és enyhébb magatartási szabályok szerinti bűnügyi felügyeletet elrendelő végzését, valamint a gyanúsított védőjének a bűnügyi felügyelet megszüntetésére, valamint óvadék megállapítására és enyhébb magatartási szabályok előírására vonatkozó indítványát elutasította. A Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság eljárása során eljárási szabályt nem sértett, helyesen állapította meg, hogy a kényszerintézkedés általános feltételei a gyanúsított vonatkozásában fennállnak. Helyesen hivatkozott továbbá arra is, hogy a gyanúsított ellen a kihallgatását követően újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult. Tekintettel a gyanúsított többszörösen büntetett előéletére és életvezetésére megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a bűnismétlés veszélyének kiküszöbölésére az elsőfokú végzés rendelkezései még az óvadék alkalmazásával sem alkalmasak. Az elsőfokú végzésben meghatározott területen belül ugyanis a gyanúsított szabadon mozoghat és a jogkövetés saját elhatározásán alapul, ami az eljárás eddigi adatai alapján kétséges. A Törvényszék szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott önkéntes és a jövőre vonatkozó jogkövetését arra is alapította, hogy az utóbbi hónapokban nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a szabályokat megszegte volna. Az a tény, hogy a gyanúsított korábban a kényszerintézkedés (házi őrizet) szabályait megszegte – ami miatt rendbírságot szabtak ki vele szemben – további kétségeket vet fel az önkéntes jogkövetését illetően. A másodfokú bíróság rögzítette továbbá azt is, hogy bár az elsőfokú bíróság utal a gyanúsított személyi és vagyoni helyzetével arányos mértékű óvadék megállapítására, annak összege tekintetében nem vizsgálódott, a gyanúsított vagyoni helyzetét nem tárta fel és nem támasztotta alá. Ily módon nem volt abban a helyzetben, hogy megalapozottan döntsön arról, hogy milyen összegű óvadék letétele mellett alkalmazható enyhébb magatartási szabály.