hirdetés

Szuperhold a csodás
2017-12-03 18:52

Azok a szerencsések, akik fölött nem felhős az ég, csodás látványban részesülhetnek. Szuperholdnak nevezi a köznyelv, amikor a telihold fázisa az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be, ilyenkor lesz a Hold Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb.

FREMANTLE, AUSTRALIA - NOVEMBER 14:  Crowds look on as the super moon rises behind the Fremantle War Memorial at Monument Hill on November 14, 2016 in Fremantle, Australia. A super moon occurs when a full moon passes closes to earth than usual, with the November 14th moon expected to be closer than it has been in over 70 years.  (Photo by Paul Kane/Getty Images)A kifejezést egy Richard Nolle nevű asztrológus találta ki 1979-ben. A csillagászatban nem használják, mert nincs csillagászati jelentősége a holdtölte és a földközelség egybeesésének.

Az átlagos holdtöltéhez képest a Hold nagysága ilyenkor látszólag kb. 7%-kal nő meg. Fényessége kb. 16%-kal erősebb. A jelenség valamivel erősebb az északi félteke téli hónapjaiban, mert a Föld a pályáján ilyenkor közelebb van a Naphoz, így a Holdat több napfény éri.
Évente változó, hogy hányszor fordul elő ez a jelenség. Volt olyan év, hogy ilyen egybeesés egyszer sem fordult elő, de olyan év is akadt, amikor többször is láthattunk ilyet. 2016-ban például 14 földtávoli és 13 földközeli holdállás van, de ezek közül mindössze csak egy alkalom, november 14. esik egybe a telihold időpontjával.

A földközeli és földtávoli holdállások négyéves ciklusban mindig ugyanarra, vagy majdnem ugyanarra a naptári napra esnek. Ennek az az oka, hogy 53 földközeli (vagy földtávoli) holdállás időtartama szinte hajszálra megegyezik 4 naptári év hosszával. (Földközeli, illetve földtávoli ciklus ideje: 27,55455 nap, Egy átlagos Gergely-naptári év : 365,2425 nap, 27,55455 × 53 = 1460,3912 nap, 365,2425 × 4 = 1460,97 nap)