hirdetés

Jubilál az űrállomás, hisz tizenöt éve lépett először űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra. Azóta mindig van legénység a különös légi, égi járművön. Az űrállomás fő célja, hogy tudományos és technológiai kísérleteket végezzenek. Persze a Hold- és a Mars-expedíciók szervezésében is van némi szerepe.

 NASA 4

 

Az űrállomás átlagosan 400 kilométer magasan repül a Föld felett, minden 90 percben megkerüli a Földet 28 ezer km/órás sebességgel haladva. Egy nap alatt akkora távolságot tesz meg az űrállomás, mintha mindennap elrepülne a Földről a Holdra, és vissza. Még a Vénuszt is megszégyeníti, olyan fényesen jelenik meg néha az éjszakai égbolton, hogy szabad szemmel is jól látható, amint elsuhan a látóhatár felé.

A Nemzetközi Űrállomást 15 ország űrügynöksége építette összesen 100 milliárd dollárért. A legtöbb pénzt és erőforrást a NASA, a Roszkozmosz orosz űrügynökség, az ESA, az Európai Űrügynökség, valamint a kanadai és a japán űrügynökség adta.

Az űrállomást nem egyszerre, hanem darabonként vitték fel. Első modulját 1988-ban indították el Bajkonurból, majd néhány héttel később az Endeavour űrsikló felvitte az amerikai kikötőmodult is. Évekig tartott az megépítése, folyamatosan vitték fel a különböző modulokat, alkatrészeket. 2000. november 2-án lépett először ember az ISS-re, azóta folyamatosan van ott valaki, soha nem maradt üresen.

A jelenlegi tervek szerint az űrállomás még legalább 2020-ig működni fog. A NASA kérvényezte, hogy 2024-ig hosszabbítsák meg a működést, de a döntés még nem született meg. Ennek egyik oka, hogy az ukrán helyzet miatt tavaly az Egyesült Államok és Oroszország nincsenek beszélő viszonyban.