Az elmúlt négy évben 41 százalékkal emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma; ez év végére hatezer férőhellyel lesz több, mint 2010-ben volt.

A kormányzati támogatással épült, 12 új munkahelyet is teremtő bölcsőde átadásakor tartott sajtótájékoztatón Kurucz Éva kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a bölcsődei férőhelyhiány a korábbi években komoly problémát okozott a családok életében: a bölcsődék túlzsúfoltak voltak, 2009-ben 130 százalékos kihasználtsággal működtek. A kormányszóvivő arra is rámutatott, hogy a férőhelyhiány az elmúlt években a nők munkavállalásának is az egyik fő akadálya volt.

A Nemzetgzdasági Minisztérium jelentése szerint októberig további tíz helyszínen  épülnek új intézmények, a kormány év végéig tartó bölcsődefejlesztési programja 6000 új férőhely létrehozását tűzte ki célul, ami ezzel együtt ezer új munkahelyet is jelent majd.

Azonban még mindig sokkal kevesebben járnak bölcsődébe Magyarországon, mint az EU-ban. Tavaly a három évesnél fiatalabb gyermekek 16 százaléka (37 ezer) járt bölcsődébe vagy családi napközibe, ami csaknem megegyezik a ’80-as években tapasztalttal. A beíratott gyerekek közül 2000-ben közel 4,5 ezer gyermek maradt ki a bölcsődei ellátásból, 2013-ra ez a szám közel 1300-ra csökkent.

Az Európai Unióban azonban majdnem minden harmadik gyermeknek biztosítottak napközbeni ellátást – derült ki a statisztikai hivatal tanulmányából. Szerintük ez azért van, mert a bőkezű családtámogatási rendszer lehetővé teszi a kismamáknak, hogy otthon maradjanak a gyermekekkel. Szakértők azonban úgy látják, hogy még mindig túl kevés a bölcsődei férőhely Magyarországon, ráadásul az ellátásért sok esetben fizetni kell. Közrejátszhat az is, hogy a kisgyermekes anyukákat kevésbé szívesen alkalmazzák a vállalatok, mint másokat.

A bölcsődei ellátást kötelezően csak a tízezer főnél népesebb településeken kell biztosítani. A hivatal szerint még a bölcsődékkel viszonylag jól ellátott budapesti kerületekben is a biztos férőhelyhez többnyire a beiratkozást megelőző évben be kell nyújtani a felvétel iránti kérelmet. A probléma megoldására a családi napközik mellett az óvodákkal kombinált bölcsődéket létesítettek, mégis, a három évesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka élt olyan településen, ahol helyben nem biztosított a napközbeni ellátás. A kisebb településeken hiánypótló lehetőséget nyújt egy-egy családi napközi, amely nélkül egyáltalán nem lenne megoldható az ott élő kisgyermekek napközbeni elhelyezése.

Több anyuka tért vissza a munkába, mint a tavalyi évben

A statisztikai hivatal idei második negyedéves adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 37 százalékkal (12 460 fővel) nőtt azon dolgozni visszatérő nők száma, akik korábban anyasági ellátásban részesültek, vagy családjukat látták el – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium női foglalkoztatás javításáért felelős volt miniszteri biztosa.

A jelentős növekedés egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány jó úton jár, kisgyermekes anyákat segítő intézkedései hatékonyak – tájékoztatott Szalai Piroska. Kiemelte: a Munkahelyvédelmi Akció keretében 2013 óta járulékmentesség, illetve járulékkedvezmények illetik meg a munkáltatókat, ha GYES-ről vagy GYED-ről visszatérő anyákat foglalkoztatnak.

2014 januárjától pedig a GYED Extra keretében a szülők gyermekük egy éves kora után korlátlanul dolgozhatnak az anyasági ellátásuk megtartása mellett. Az idei második negyedévben 46 256 olyan nő dolgozott, aki korábban azért nem volt jelen a munkaerőpiacon – tehát inaktívnak minősült a statisztikák szerint –, mert anyasági ellátásban részesült, illetőleg a családját látta el.