hirdetés

Schmidt Mária a Terror Háza és a XXI.Század Intézet főigazgatója szerint szükség van a kötelező katonai szolgálatra nemcsak a férfiaknak, hanem a nőknek is. Így a sorkötelezettség izraeli mintára hasonlítana. Nos Mária köszönjük az ötletet de mint szülő és volt speciális katona még az ötletet is visszautasítom, a válaszom NEM !!! Nem és Nem és Nem. Legfőképp azért mert gyerekeinket sosem küldenénk háborúba, másrészt kedves Mária 2004.-ben a Fidesz is megszavazta az alkotmánymódosítást és a sorkötelezettség eltörlését. Ráadásul az átkos kor vívmányait kedves Mária legalább te ne erőltesd, kérlek, mert még a végén azt hiszem, hogy az általam sem kedvelt Apró elvtárs tanait tartod szemed elött.

 

Az orosz-ukrán helyzetről, a magyar választások eredményéről, és az ellenzéket irányító háttérhatalomról szóló cikket publikált a Pesti Srácokon Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum, és a XXI. Század Intézet főigazgatója. Schmidt Mária ír a választásról aztán az orosz agresszióról Ukrajnában, ami már meglepő mert szerinte ez az Usa háborúja. A XXI. Század Intézet főigazgatója szerint Magyarországon a kormánynak „folytatnia kell az egészségügy, az oktatás, és a honvédelem reformját”. Sőt, Schmidt szerint újra be kéne vezetni az általános hadkötelezettséget, amelynek szerinte a nőkre és férfiakra is érvényesnek kell lenni. Ezt ő egyébként nemzeti konzultációval döntené el.

Nos kedves Mária !!! El vagyok képezve, hogy te az átkos rendszer vívmányát akarod visszahozni, hisz az 1960-es években volt a nőknek és a férfiaknak kényszersorozása. Ez a kor nem add sok szép emléket. Sőt Apró és Biszku elvtársak rémtetteitől volt hangos. Mária te tényleg ezen kór vívmányét húztad most elő a kis kosztümödből ?? el vagyok képezve és ég az arcomon a bőr, kedves Mária !!!

Természetesen tiszteletben tartom az ötleted de Mária, várjunk csak egy picit. 2004-ben a Fidesz is megszavazta a kényszersorozás eltörlését nem ? Vagy rosszul emlékeznék ? Nem, jól emlékszem, Te is picit kérlek emlékezz. Meg Mária mi úgyis kimaradunk a háborúkból, látjuk ezt a mostani ukrán-orosz helyzetnél is, még fegyver sem mehet rajtunk keresztül, akkor minek a kényszersorozás Mária ?

Meg Mária Te lehet nem tudod, de ma már a modern fegyverek döntik el a háborút, nem a töltényfelfogó sorkatonák. Meg ugye a speciálisan kiképzett katonák, de ezek kiképzésére pár hónap nem elég. Minimum 1-2 év kellene. Meg Mária a magyar katonaság állítólag népszerű eddig ezt mondtátok, vagy most, akkor nem ?

Én Kedves Mária nem értek egyet veled sem mint szülő, sem mint volt speciális katona. Egyrészt sok haláleset volt a seregben, másrészt sokan alkoholisták lettek, harmadrészt ez nem mindenkinek való. S a legfontosabb az én gyerekeim jövőjét kedves Mária Te ne határozd meg, hogy mit tegyenek és mit ne, mit tűrjenek és mit ne. Én sem tettem, más sem tette a Te fiad esetében sem. A családod nekem szent de az én családom is legyen az neked kérlek ez egy régi alap Fidesz tézis.

Magyarországon 2004. november 3-án véget ért a magyar honvédségnél kis megszakítással 136 éve tartó kényszersorozás, miután szerdán leszerelt az utolsó magyar sorkatona is. A legnagyobb, 200 ezer fős sorozott katonákból álló hadsereget – békeidőben – az ötvenes években tartotta fenn az ország, amikor Olaszország lerohanására készültünk. A hatvanas években elméletileg a nőkre is kiterjesztették a hadkötelezettséget, a húszas években pedig a leventemozgalommal játszották ki az antant által elrendelt sorozási tilalmat.

Ennek örömére a parlamentben ünnepi beszédekkel búcsúztak a sorkatonaság intézményétől, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pedig levágta az óriáscenti utolsó darabját is a Hősök terén. Mivel szerdán a parlamentben a Fidesz bejelentette, hogy mégis megszavazzák a sorozott hadsereg eltörléséhez szükséges alkotmánymódosítást, így a jogi problémák is megoldódhatnak, az alkotmányból kikerülhet a sorkötelezettségről szóló paragrafus.

Az 1868-ban a sorkatonaságot lehetővé tevő törvény elfogadása után 1869-től működő sorozott magyar hadsereg 2004. november 3-án megszűnt, már csak hivatásosokból és szerződésesekből áll a hadsereg. Bár a honvédség vezetői a kiegyezés évét tekintik a sorozott hadsereg kezdetének, már az 1848-49-es szabadságharc alatt is voltak sorozások: az önálló magyar hadsereg magját megteremtő törvénycikk kötelezte azokat a módosabb húsz és ötven év közötti férfiakat nemzetőri szolgálatra, akik kétszáz forint értékű földet, házat, illetve jobbágytelket birtokoltak, lehetővé téve a feltételt azoknak is, akik “érdekeltek az alkotmányos rend fenntartásában”. A minden magyar férfira kiterjedő, általános sorkötelezettséget azonban csak egy 1868-as törvény vezette be, ezért számítja a Honvédelmi Minisztérium is innentől a sorkatonaság kezdetét.

1869-től a 20 évesnél idősebb fiúknak be kellett vonulniuk, elvileg nem lehetett senkinek sem pénzzel megváltani a katonai szolgálatot. A katonáskodás ideje két év volt. A trianoni békeszerződés 1920-ban azonban megszüntette a hadkötelezettséget, és 35 ezer főben maximálta az önkéntes haderő létszámát. Az 1921-ben megalkotott törvény szerint az önkénteseknek 12 év szolgálati időt kellett vállalniuk, mely fele-fele arányban tényleges és tartalékos szolgálatként telt. Ilyen feltételekkel azonban nem tudták feltölteni a hadsereg létszámát.

A honvédség utánpótlását ezért a leventemozgalom beindításával igyekeztek megoldani: tizenéves fiúkat köteleztek sportolásra, miközben a hagyományos erkölcsi értékrendet és a vitézség kultuszát táplálták beléjük. A katonai kiképzés tilalmát a békediktátum közvetlen ellenőrzés megszüntetése után kijátszották a magyar hatóságok, a toborzás megszüntetésével és a “K” (kényszer) sorozás visszaállításával. Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát ugyanis csak 1938 augusztusában mondták ki. Ennek hatására 1939-ben hivatalosan is újból bevezethették az általános hadkötelezettséget. A háború végére több mint 900 ezer fős lett a hadsereg, igaz, a nyilas kormány már gyerekeket és aggastyánokat is behívott.

A második világháború utáni, szovjet mintára megszövegezett 1949-es alkotmányban szerepelt először, hogy minden nagykorú fiatalnak be kell vonulnia. Ez az ötvenes években hároméves szolgálati időt jelentett. Ebben az időszakban 200 ezres hadsereget tartott fenn az ország, az akkori tervek szerint Olaszországot kellett volna lerohanni háború esetén.

Az 1960-as években sem enyhült a szigor, az akkori honvédelmi törvény érdekessége, hogy 45 éves korig a nőkre is kiterjesztették a hadkötelezettséget, igaz, a jogszabályt nem alkalmazták, csupán az ápolónőket vették nyilvántartásba s látták el katonaigazolvánnyal. Az 1976-os törvény ebben a tekintetben már újból csak a férfiakra vonatkozott. A hetvenes években engedett az állam, és két évre csökkentették a kiskatonák szolgálati idejét. A nyolcvanas években másfél, a kilencvenes években pedig egy, majd 2001-ben fél évre mérsékelték tovább a sorkatonák szolgálati idejét.

( Csákány Tibor )