Kínában a szigorú családtervezési szabályok következtében, amit még 1979-ben vezettek be, felborult a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított aránya. Demográfusok kezdeményezték a törvény lazítását, arra hivatkozva, hogy ha nem változtatnak a rendeleten hosszútávú következmény a társadalom elöregedése és a munkaerőhiány lehet.

Csaknem 20 ezer házaspár kapott engedélyt második gyerek vállalására a kínai fővárosban a családtervezési politika korábbi enyhítéseként – közölte a pekingi önkormányzat statisztikái alapján a Hszinhua hírügynökség. A születésszabályozás lazítását február végén jelentették be Kínában, miután az ország több térségéből is kezdeményezték a szabályok átgondolását.  Augusztus végéig 21 249-en adták be kérvényüket, s közülük 19 363-at hagyták jóvá. A kérelmező nők 56 százaléka 31 és 35 év közötti, 537-en 40 év felettiek.

Az eddigi szabályozás 400 millió gyermek megszületését akadályozta meg a 35 év alatt, sokszor kényszerített abortusz vagy sterilizálás árán. A pártvezetők idáig azt hangoztatták, hogy ez egy sikeresnek mondható intézkedés volt, aminek következtében gazdagabbak lettek a családok, valamint csökkentek az egészségügyre és a lakhatásra fordított állami kiadások.

A korábbi törvény megtiltotta a házaspároknak, hogy egynél több gyermekük legyen, a földműves családoknak és a nemzetiségieknek csak akkor lehetett második gyermekük, ha az első lány.

A törvény megszegőit súlyos pénzbüntetéssel sújtják és a munkahelyükön is szankciókat alkalmaznak ellenük. A földműves családok ezért sokszor folyamodtak szelektív abortuszhoz, csak leánygyermeküket vetették el.

Minden tartományban, városban, faluban meghatározzák az éves születésszámot. A törvény betartásával foglalkozó hivatal képviselői mindent megtesznek, hogy érvényesítsék a szabályozást, abortuszra kényszerítenek asszonyokat (akár a kilencedik hónapban is), sterilizáltatnak nőket és férfiakat, hatalmas, egy-két éves fizetésnek megfelelő összegű bírságokat szabnak ki, ha valakinek második gyereke születik.

A modern Kína története tele van borzalmas beszámolókkal meggyilkolt újszülöttekről, megkínzott szülőkről, elrabolt és kényszerrel meddővé tett asszonyokról. Becslések szerint Kínában 13 millió abortuszt hajtanak végre évente.

 

A rendkívül szigorú családtervezési politika már most érezteti a demográfiára gyakorolt negatív hatását. A kutatók és a helyi tisztségviselők elsősorban arra hivatkoztak, hogy felborult a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított aránya, gyorsan öregszik a társadalom, elöregedés, illetve munkaerőhiány lehet. Jelenleg minden három lakosra jut egy nyugdíjas, 20 év múlva pedig minden kettőre jut majd. 1975-ben ez az arány 7.7:1 volt.

A férfi-nő egyensúly felborulásával, egy újfajta kereskedelem jött létre az országban: lányokat hoznak be feleségnek, nőket rabolnak és adnak el. Észak-Koreából nagyon sok nőket visznek Kínába, hogy feleségként, vagy éjszakai lokálokban teljesítsenek szolgálatot.

A kínai demográfusok azt állítják, hogy ha nem vezetik be a családtervezést 1979-ben, akkor 2011-ig 400 millióval több gyermek született volna, a világ népessége pedig 2011 októbere helyett már 2006-ban elérte volna a hétmilliárdot.

A legutóbbi módosítást a kínai kommunista párt központi bizottságának tavaly novemberi politikai döntése tette lehetővé, illetve írta elő. A rendelkezés enyhítéseként korábban már azoknak a családoknak is engedélyezték a második gyerek vállalását, ahol mindkét szülő egyke, most azok is vállalhatnak két gyereket, ahol csak az egyik szülő egyke.

Kínában arra számítanak, hogy a lazítás következtében évente kétmillió csecsemővel több születik.