hirdetés

A társadalmi igazságosság szempontjából vizsgálta az uniós tagállamokat a Bertelsmann Alapítvány. Magyarországgal kapcsolatban kiemelték, hogy “aggasztóan negatív trendek” érvényesülnek. A gyerekek és fiatalkorúak 43 százalékát fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és minden harmadik gyerek súlyos anyagi nélkülözés közepette él.

keves gyerek suli

Egyre gyengébb a társadalmi igazságosság az Európai Unió tagállamaiban, Magyarországon különösen súlyos a helyzet – mutatta ki a német Bertelsmann Alapítvány nemzetközi összehasonlító vizsgálata.
A tekintélyes közhasznú alapítvány a 2008-2014 közötti időszak fejleményeit áttekintő elemzésében megállapította, hogy az EU ugyan ért el eredményeket a gazdaság stabilizálásában, de a társadalmi igazságosság a legtöbb tagállamban gyengült.
A leginkább érvényesülő trend az északi és a déli tagállamok közötti különbség és a generációk közötti egyenlőtlenség növekedése. Miközben a jómódú észak-európai országokban – főleg Svédországban, Finnországban, Dániában és Hollandiában – magas szinten megvalósult a társadalmi igazságosság és a vizsgált időszakban viszonylag stabil maradt a helyzet, más országokban, köztük Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon növekedett a társadalmi igazságtalanság – áll a kutatási jelentésben, amely szerint a gazdasági válsággal küzdő uniós tagállamokban nem sikerült méltányosan, igazságosan megosztani a válságkezelés terheit. A nemzedékek egymáshoz viszonyított helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy a fiatalokat erősebben sújtja a társadalmi igazságtalanság, mint az időseket. Jelenleg az EU egészét tekintve a gyerekek és fiatalkorúak 28 százaléka él a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés fenyegetettségében, ami jelentős növekedés a 2009-ben regisztrált 26,1 százalékhoz képest, miközben az időskori szegénységet sikerült jelentősen csökkenteni.
“Az egyre mélyülő szakadék a tagállamok között és a nemzedékek között súlyos feszültségekhez és bizalomvesztéshez vezethet, és az európai integráció jövőjét is veszélyeztetheti, ha ez a helyzet tartós marad, vagy tovább romlik” – értékelte a kutatás eredményeit Jörg Dräger, az alapítvány elnökségi tagja.
A vizsgálatban kimutatták, hogy a gazdasági teljesítmény ugyan fontos feltétele a társadalmi igazságosságnak, de nem garantálja annak megvalósulását. Ezt mutatja például az, hogy Írország és Svédország egy főre jutó hazai összterméke (GDP) nagyjából egyenlő, Svédországban mégis nagyságrendekkel erősebben érvényesül a társadalmi igazságosság, mint Írországban. Erre utal az is, hogy Csehország, Szlovénia és Észtország gazdasági teljesítménye uniós összevetésben közepes szintű, a társadalmi igazságosság mégis átlagon felüli mértékű.
A felmérésben hat dimenzió – szegénység, oktatás-képzés, munkaerő-piaci helyzet, egészségi állapot, nemzedékek közötti igazságosság és a diszkrimináció-mentesség – mentén, összesen 35 kritérium alapján vizsgálták a társadalmi igazságosságot. Ennek alapján képezték az úgynevezett igazságossági indexet.
Az index értéke alapján összeállított rangsort Svédország vezeti, ahol a mutató értéke a 2008-as 7,53-ról 2011-re 7,34-re gyengült, de 2014-re visszakapaszkodott 7,48-ra. A második helyen Finnország áll, a harmadik Dánia. Az uniós átlag jelenleg 5,60.
A kelet-közép-európai, kelet-európai térségből Csehország szerepelt a legjobban, az 5. helyre került. Az index értéke alapján uniós összevetésben erős a társadalmi igazságosság Szlovéniában (9. hely) és Észtországban is (10. hely).
A térségi országok többsége azonban az uniós átlag alatt teljesít. Magyarország a 25. helyen áll, utána Bulgária, Románia és Görögország következik.
Magyarországgal kapcsolatban a kutatási jelentésben kiemelték, hogy “aggasztóan negatív trendek” érvényesülnek. Az igazságossági index értéke a 2008-as 5,07-ről 2011-ig 4,79-re, 2014-ig 4,44-re gyengült.
Hangsúlyozták, hogy a gyerekek és fiatalkorúak 43 százalékát fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és minden harmadik gyerek súlyos anyagi nélkülözés közepette él. Ennél rosszabb helyzetet csak Bulgáriában tártak fel – tették hozzá.
Ugyanakkor az időskori szegénység mértéke alapján Magyarország a “tűrhető” 14. helyen áll, az úgynevezett dolgozó szegények (munkahellyel rendelkező, mégis szegény sorban élő emberek) aránya alapján pedig a “nagyon jó” 9. helyen.
Kiemelkedően jó a helyzet a korai képzésre fordított beruházások területén, ennek alapján Magyarország a 2. helyen áll, csak Dánia előzi meg – emelték ki, hangsúlyozva, hogy ennek révén remélhetőleg csökken az egyelőre nagyon erős összefüggés az iskolások társadalmi-gazdasági háttere és tanulmányi előmenetele között.