Húsvétkor van lábletépés, felgyújtás, felakasztás, korbácsolás, keresztre feszítés és nőverés is, de még sorolhatnánk a különféle szokásokat. Sok helyen egészen másképp ünneplik a húsvétot, mint nálunk.

A francia gyerekeknek például nem a nyuszi hozza a tojást és a csokoládét, hanem a harangok. A hagyomány szerint a harangok nagypénteken Rómába mennek, elnémulnak, így gyászolva a keresztre feszített Jézust. Vasárnap azonban mindannyian visszatérnek, útban hazafelé pedig ajándékot hoznak a gyerekeknek.

Az ausztráloknál se a nyúl a központi figura húsvétkor. Ennek igazán prózai okai vannak: az ausztrálok szerint a nyúl ártalmas állat, így csak a bűvészeknek és az iskoláknak lehet nyula, nekik is külön állami engedéllyel. Így náluk csokibilby van. A bilby az erszényes nyúl.

Bár Cipruson is ismerik a tojásvadászatot, a gyerekeket egy más hagyomány hozza lázba. Húsvétkor a fiatal fiúknak versenyt hirdetnek, hogy ki tudja a legtöbb hulladékfát összegyűjteni a városában és melyik csapat máglyája lesz a legnagyobb. A fiúk annyira beleélik magukat a versenybe, hogy minden évben a rendőröknek kell beavatkozni: a versengés hevében sokszor ugyanis egymást kezdik el verni.

A húsvét nem csak az édességről és a festett tojásról szól. Így gondolják Bermudán is, ahol papírsárkányok eregetésével szimbolizálják a feltámadt Krisztust. Hetekkel korábban elkezdik gyártani a sárkányokat, minden család készít sajátot. Ez is tétre megy, ugyanis a nap végén értékes nyereményeket kapnak.

Dániában a gyerekek úgy ünnepelnek, hogy boszorkányoknak és varázslóknak öltöznek, házról házra járnak és édességet kérnek. Ez a szokás hasonló az amerikai halloweenhez, annyi különbséggel, hogy ez egy kétirányú adok-kapok: a csokiért cserébe a gyerekek feldíszített nyírfaágakat adnak a felnőtteknek.

A finnek nem a tüzes temperamentumukról híresek, ez tükröződik húsvéti szokásaikban is. Ők ugyanis szó szerint azt nézik, ahogy a fű nő. Számukra ugyanis ez jelképezi a tavasz köszöntését. A gyerekek később papírtojásokkal és nyulakkal díszítik a füvet, jelképezve, hogy itt a termékenység ideje.

Húsvétkor Norvégiában öt napra megáll az élet. A gyerekek nem mennek iskolába – akárcsak nálunk a tavaszi szünetben –, de ott a felnőttek se mennek dolgozni. A boltok és a közintézmények is zárva maradnak. Ebben az öt napban a krimi kapja a főszerepet: a tejesdobozokon is krimitörténetek vannak, a televízióban is csak olyan filmeket vetítenek, hogy a családoknak együtt kelljen rájönni a talányok megoldására.

A Fülöp-szigeteken egészen véres ünnep a húsvét. A katolikus férfiak nagycsütörtökön az utcákon vonulva véresre ostorozzák magukat, ezzel vezekelve a bűneikért. Nagypénteken pedig az önkénteseket keresztre feszítik – nemcsak látszólag, hanem valóban szögekkel erősítik őket a fához. Akik vállalják a keresztre feszítést, azt mondják, Isten miatt teszik, vagy azért, hogy áldozathozataluk miatt a családjukat elkerüljék a szerencsétlenségek. A katolikus egyház ellenzi ezt a rituálét.

A cseheknél húsvét az asszonyverés ideje. Ilyenkor egy fonott vesszővel elverik a lányokat és asszonyokat. A tradíció szerint így a nők egészségesek és boldogok lesznek az év hátralévő részében.

A görögöknél a nagyböjti időszak az úgynevezett tiszta hétfővel kezdődik. Ekkor kitakarítják a házat, a gyerekek pedig egy hétlábú babát készítenek, ezt nevezik böjtbabának. A hét láb a böjt hét hetét jelképezi, és húsvétig minden héten letépnek egy lábat.

Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Mexikóban is szokás az, hogy egy bábut felakasztanak, majd felgyújtják a városok főterén. A bábu Júdást jelképezi, de gyakran egy nem kedvelt politikus képmását helyezik rá. Sokszor rakétákkal tömik ki, hogy szétrobbanjon.

A világ egyik leglátványosabb húsvéti hagyománya Sevillában van. Az andalúz fővárosban 58 körmenetben több mint 5 ezer, tradicionális ruhába öltözött ember vesz részt. A körmeneteken általában a Szűzanya és Jézus Krisztus szobrait hordozzák körbe a városban a vallásos testvériségek. A menetek általában a testvériségek saját templomából indulnak, és mindegyikük más útvonalon vonul, de a Calle Campanát és a katedrálist mindegyik menet érinti, mielőtt visszatér a templomba.