hirdetés

Amerika sokkban. Az amerikai legfelsőbb bíróság az 1973-as abortusz törvényt módosította, így a jövőben a szüüvetségi államok dönthetik el, hogy engedélyezik-e a magzatelhajtást vagy sem. A döntés miatt nemcsak politikusok de hollywoodi sztárok is felháborodtak, szerintük ez a demokrácia lábbal tiprása.

 

Kamala Harris, Joe Biden alelnöke a személyiségi jogok durva megsértéseként ítélte el, Mike Pence, Donald Trump volt alelnöke az élet győzelmeként üdvözölte az amerikai legfelsőbb bíróság döntését az abortuszkérdésben. A konzervatív oldalon öröm, a liberális oldalon gyász, felháborodás fogadta a határozatot. Péntek délután országos tüntetések kezdődtek.

Pénteken az amerikai legfelsőbb bíróság 5-4 arányban felülbírálta azt az 1973-as határozatát, amely alkotmányos védelmet nyújtott az abortusznak. Ez nem jelenti azt, hogy megtiltanák a magzatelhajtást, hanem hogy a kérdés eldöntését a szövetségi államokra bízzák. Ezzel a konzervatívok régi vágya is teljesül: kevesebb központi hatalmat, nagyobb önállóságot a tagállamoknak.

Összesen húsz állam korlátozná az abortuszt valamilyen formában, közülük tizenhárom a bírói döntés után azonnal intézkedik. A konzervatív déli Mississippi állam például 15 hét után tiltaná meg a beavatkozást, kivéve, ha az anya életveszélyben van vagy erőszakos közösülés során esett teherbe. Az északi Idaho az „első szívdobbanás” után tiltja meg a magzatelhajtást.

Nem tudni, hogy mindez milyen pereskedési cunamit indít majd el. Bűntettnek minősül-e, ha valaki a megszorítások elől menekülve lakóhelyétől távol kíván jogaival élni.

Ritka az az ország, amelyik akár határozatban, akár törvényben bele mer avatkozni egy intim problémába, egy nehéz morális döntésbe. Szinte hihetetlen, hogy a liberális demokrácia fellegvára ezt meg meri tenni. De aki ezen meglepődik, az félreismeri az országot. A mainstream média vagy a celebkultúra hatására a liberális Kaliforniával vagy New Yorkkal azonosítja az Egyesült Államokat, holott az ország jelentős részét képező déli és középső államok konzervatív értékrendje egészen más arculatot mutat. Az élet védelme mindig is kiemelt helyet foglalt el küzdelmükben.

Nem véletlen, hogy évente rendeznek March for Life (Menetelés az életért) néven tüntetést, amelyeken emlékeztetnek az elmúlt fél évszázad 63 millió abortuszáldozatára.

A magzatvédelem kontra abortusz kérdés jegyében folyó szenvedélyes harc több évtizedes múltra nyúlik vissza. És nem egyszer torkollott erőszakba, orvosok meggyilkolásába, abortuszklinika felrobbantásába.

Eric Rudolph az 1996-os atlantai olimpián robbantó terrorista is többek között az abortusz miatt is lépett tévútra és hajtotta végre a merényletet.

Az élet védelméért harcolók „magzatgyilkos gyárnak” tekintik a Planned Parenthood nevű, 600 kórházból álló láncolatot, amely szegény nők orvosi ellátása mellett abortuszt végez. Egy 2019-es kis költségvetésű, meglehetősen sematikus film, az Unplanned szokatlan nagy közönségsikert aratott az életvédő keresztények között. A történet valós alapja szerint Abby Johnson, a Planned Parenthood kórház egyik vezetője megcsömörlik a kegyetlen beavatkozásoktól, és magzatvédő harcos lesz.

Az elkötelezett konzervatív aktivisták azonban szeretnek megfeledkezni arról, hogy nemcsak a magzatot, hanem a világra hozott gyermeket is segíteni kellene. Azért is harcolni kellene, hogy a tinédzser lányok, apa nélkül felnövő szegény anyák gyermekei is támogatást kapjanak.

Az abortuszpártiak szerint a legfelsőbb bíróság döntésével csak a legális magzatelhajtás fog csökkenni, az illegális beavatkozások száma nő. Az én testem, én választom meg, mit akarok vele kezdeni – olvasható a tiltakozó táblákon, hangsúlyozva, hogy senki ne avatkozzon bele a nők döntésébe. Ugyanakkor tudomásul kellene venniük, hogy nem mindenki ostoba, elmaradott, aki minden körülmények között meg akarja tartani a gyermekét.

A legfelsőbb bíróság abortuszhatározatának tervezetét korábban kiszivárogtatták. Ezek után egy Brett Kavanaugh elleni merénylelet leplezett le a rendőrség, de a többi konzervatív főbírót is halálos fenyegetés érte. Emiatt rendőri védelem alá helyezték a legfelsőbb bíróság tagjait és családjaikat.

Pénteken országos tüntetés kezdődött Washingtontól Los Angelesig közel 70 városban. A következő napok eldöntik, nagyobb ellenállásba, ideológiai csatába ütközik-e az abortuszhatározat, vagy csak pillanatnyi fellángolásról van szó.

Joe Biden amerikai elnök elítélte a legfőbb bírói kar döntését.

A Kongresszus elnöke, a San Franciscó-i demokratapárti Nancy Pelosi is felháborodottan szólalt meg. Mondhatta volna, hogy a törvényhozás minden eszközével – sürgősségi törvényjavaslattal – harcolnak majd a nők jogaiért, hiszen mind a képviselőházban, mind a szenátusban demokratapárti többség van. De egyetlen kockázatos lépést sem vállalt. Ehelyett bejelentette, hogy a novemberi törvényhozói választásokon majd ezzel a problémával is kampányolnak.

 

( Nagy Attila)