Azok a gyerekek hízékonyabbak lesznek, akik sok olyan állati eredetű élelmiszert fogyasztanak, amelyekkel antibiotikum kerül szervezetükbe. A kutatók a humán gyógyászati szerek és az elhízásra való hajlam között azonban nem találtak összefüggést.

A sanghaji Fudan Egyetemhez tartozó iskola közegészségügyi területtel foglalkozó munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az olyan termékek hosszan tartó fogyasztása, amelyek antibiotikummal kezelt állatokból készültek, egyértelműen összefügg a gyermekek testsúlynövekedésével.

A megvizsgált 586 nyolc és tizenegy év közötti gyerek 80 százalékának vizeletmintájában összesen 21-féle antibiotikumot fedeztek fel. A szakemberek megállapították, hogy azon gyerekek hajlama az elhízásra, akiknek szervezetében magasabb koncentrációban mutatták ki ezeket, körülbelül két-háromszor magasabb, mint a társaikéban.

Az összefüggést az állatgyógyászatban használt szerekkel „szignifikánsnak” nevezték a kutatók, és azt is megállapították, hogy a fiúk veszélyeztetettebbek, mint a lányok. A humán gyógyászatban használt antibiotikumok és a gyerekek túlsúlya között nem találtak kapcsolatot.

A kockázati tényezők között megemlítették a különböző állatgyógyászati szerek maradványaival szennyezett ivóvízforrásból származó vizet is. A Kínai Tudományos Akadémia egy tavalyi tanulmánya megállapította, hogy Kína középső és keleti országrészében a folyók többségében magas az ilyen gyógyszerek által okozott szennyeződés.

Kínában közismert tény, hogy elsősorban a szarvasmarha és a baromfi kezeléséhez túlzott mértékű antibiotikumot alkalmaznak az állatorvosok. A világ antibiotikum-felhasználásának a feléért Kína volt a felelős 2013-ban. Ez nagyjából 162 ezer tonnának felelt meg. A gyógyszerek 52 százalékát kapták állatok.