hirdetés

Gombabetegség tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek, és nem utolsó sorban a mintegy 400 millió termelőnek, aki számára a megélhetést a világ legnépszerűbb gyümölcse adja – írja közleményében a FAO.

shutterstock_717873277 A most indított ötéves program 67 országot fed le, és fő célja, hogy megállítsa a további terjedést és kezelje a már kialakult fertőzést. Nemzetközi összefogás hiányában szakértők szerint 2040-ig akár 1,6 millió hektár banánültetvényt is elérhet a fertőzés – avagy a teljes banántermelés hatodát, 10 milliárd dollár éves értékben. A program révén az érintett területek akár 40 %-kal is csökkenthetők.

 

A még nem fertőzött területekre módszereket dolgoznak ki a vizsgálathoz, felismeréshez és a gyors válaszhoz. Ahol a kór már felütötte fejét, jobb és átfogóbb megközelítés szükséges, illetve ellenálló fajták kifejlesztése. A tervek szerint minden ma a programba fektetett 1 dollár 20 év alatt 98 vagy akár 196 dollár hasznot hoz majd.

 

A Fusarium oxysporum f.sp. cubense család részeként a betegséget okozó gomba a 20. század elején pusztított a banánültetvényeken, és ezzel mintegy 2 milliárd dollár veszteséget okozott, továbbá a Gros Michel banántípust kiszorította, amely helyett az ellenálló Cavendisht kezdték el a termelők használni.

 

A TR4 eddig mintegy 100 000 hektár banánültetvényt érintett, közte a Cavendish típusú banánt is, amely napjainkban a banántermelés felét adja. Bár a banánnak komoly súlya van a világkereskedelemben, helyi szinten is széles körben fogyasztják.

A fertőzött növény levelei elsárgulnak, elvesztik tartásukat és mintegy szoknyát képezve vonják be a növény törzsét. A gomba gyorsan terjed és akár évtizedekig és életben marad a talajban. Ezért kulcsfontosságúak a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény növényegészségügyi előírásai, mert azokat betartva megelőzhető a fertőzés tovaterjedése.

 

Ha beazonosítják, a fertőzött területet le kell keríteni, a beteg növényeket megsemmisíteni és további karantén intézkedéseket életbe léptetni. A válaszlépések attól is függnek, hogy kistermelők területén történt a fertőzés, vegyes növénygazdálkodású területen vagy monokultúrában.