hirdetés

 

Rövid emlékeztetőül: katolikus értelmiségiek egy csapata gazdasági szakos közösségi főiskolát alapított Sümegen két évvel ezelőtt. Az állami működési engedélyt szerzett képzési központot kéz a kézben vette össztűz alá a liberális sajtó és a Jobbik. A karakteresen nemzeti-konzervatív értékrendű iskola elleni liberális felhördülés ideológiai alapon még megmagyarázható volt, de a jobbikos támadás zavart és értetlenséget szült. A sümegi iskola története persze a választási kampányban is előkerült. A Jobbikból kiváló, Értünk Értetek – a hiteles párt néven új formációt létrehozó korábbi országgyűlési képviselő, Bertha Szilvia tapolcai és sümegi fórumán is hangsúlyos elemként jött elő a téma.

 

berthaKezdetektől figyelemmel kísértem a sümegi főiskola megalapítását és bevallom, nem nagyon leptek meg Rig Lajos helyi jobbikos képviselő ellenséges kirohanásai – nyilatkozta Bertha Szilvia az Értünk Értetek párt politikusa, egykori Jobbikos honanya..Azt tudni kell, hogy az iskola alapítója Kertész-Bakos Ferenc régóta szálka a Jobbik szemében. A történet kezdete azokra az időkre datálódik, amikor a Jobbik párttá szerveződve a szimpatizánsai közé gyűjtötte az elkötelezett nemzeti gondolkodású tömegeket. Csurka István igyekezett figyelmeztetni (ez 2009-ben, az SZDSZ tisztújító kongresszusa után volt, amikor a párt nagy öregjei a közelgő összeomlás elől menekülve már el sem mentek a tanácskozásra), hogy a liberálisok nem fognak eltűnni a közéletből egy megsemmisítő választási vereség esetén sem. „Kénytelenek vagyunk mindent, ami ezekben a rothadt pártokban történik eredendő gyanakvással illetni, mert történetük erre tanít bennünket.” Csurka már 2009-ben a Jobbik liberálisok általi felpumpálásáról beszélt, ami bekerül majd az SZDSZ helyére. „A Jobbik egy mutáció az ember törzsfejlődésében.” Nagyjából mindenki elsiklott Csurka helyzetértékelésén, vagy aki nem, az mindössze mint egyfajta MIÉP-szakadárok elleni kirohanásként, vagy egy sértődött öregember zsörtölődéseként értékelte a kijelentést: a Jobbikot liberálisok vezetik. „A Jobbik cigányozás mellett szépen zsidózik is – de liberálisok vezetik és a zsidók azt szeretik.”

Csurka szerint a tömeg, amelyik a Jobbikra szavaz, „azt hiszi, ők az igazi jobboldaliak. A magyarok. A valódi rendszerváltás kiküzdői. Vakon hisznek magukban.” Hiába ismételgette, hogy a Jobbik a balliberálisok trójai falova, senki sem vette komolyan. Főleg nem mi, jobbikosok. Egészen addig, míg Vona tényleg le nem számolt azzal a jobboldallal, amelyik felépítette és élteti a mai napig a pártot. Évekig kellett mások hülyeségei miatt magyarázkodnia, mondta a párt politikájáról Vona, arról a politikájáról, amelyért állítólag létrejött, és amelyért emberek tömegei tették a tűzbe a kezüket. Így magáért Vona Gáborért is.

És nincs tévedés, vagy félremagyarázás, ezt Mirkóczki Ádám a párt szóvivőjeként ki is zárja, amikor megerősíti Vonát és azt, hogy ez a Jobbik nem az a Jobbik, aminek a párt 2010 előtt láttatta magát.

Csurkát senki sem hallotta meg. De valamelyest meghallotta Kertész-Bakos Ferencet, aki elment a 300 ezres létszámú ősmagyar bösztörpusztai rendezvényekre, és hosszú előadásokban levezette, hogy a keresztény-nemzeti radikálisnak bemutatkozó pártvezetők által mantrázott ősmagyar mítosz valójában álkeresztény agymosás, egy újpogány szinkretizmus, ami még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is megtéveszti. Kertész-Bakos kijelentette, hogy az elkötelezett nemzeti érzelmű embereket a magukat radikálisnak beállító politikusok csapdába csalják, roppant ügyesen használva fel őket a nemzetközi szabadkőművesség céljai számára. Ezek a szabadkőműves világhatalommal riogató politikusok az ősmagyar kultusz elemeibe beépítették a szabadkőművesség ideológiáját. Kertész-Bakos szerint a Jobbik elnöke szép lassan, de módszeresen lökte apátiába a nemzetmentésre felesküdött híveit.

A jelenlegi jobbikos értelmiség nem túl meggyőző – elemezte Bertha Szilvia -, és egy olyan szellemi központ létrejötte, ahol a valóságos nemzeti érdek, érték és hagyomány kap teret, kifejezetten veszélyes a Jobbik számára. Kertész-Bakos azért lett szálka a Jobbik szemében, mert épp a lényegről húzta le a leplet: Csurka légből kapottnak tűnő kijelentését megalapozott érveléssel bizonyította. És bár eleinte kis híján meglincselték, nemzetidegennek és magyarellenesnek titulálták, de azután mégis csak egyre több nemzeti fórumra hívták meg előadni. Politikai okkultizmus című könyvét, ahol mondatról mondatra bizonyította a jobbikosok által hirdetett nemzeti mítosz hamisságát, hamar elkapkodták.

Emlékszem, az Új Színházban nagyon ellenséges szándékkal szerveztek vitaestet a számára, de a végére mégis megénekeltette a közönséget a Boldogasszony anyánk-kal. Elkezdték a jobbikosok az érvelését felfogni és elfogadni, s ez veszélyeztette a Jobbik eleddig eltitkolt küldetését. Egy, szintén jobbikos érzelmű közönséget megszólító konferenciasorozaton a rendezőket már azzal zsarolták, ha meg merik hívni Kertész-Bakost előadni, a Jobbik alapszervezetek nem fogják a rendezvénysorozatot meghirdetni.

Azt viszont látni kell, és ebben a kérdésben a Jobbik mai vezetése már nem titkolózik, hogy a Jobbikban bízó magyarok és a Jobbik vezetése nem egy és ugyanaz. Csurka leleplezte, Kertész bebizonyította Vonáék nemzetidegen eszmeiségét. Mivel szakmai alapon nem tudták megcáfolni, igyekeztek a személyét a végletekig hitelteleníteni. És hol másutt, mint az övéiknél, vagyis a teljes balliberális média közreműködésével. A liberálmédia Kertész-Bakosnak rontott a lejárató szándékú cikkeivel, a Jobbik pedig országgyűlési felszólalásokban követelte a sümegi iskola bezárását. A tanárok és a sümegiek is ellenálltak, így végül egy szdsz-es politológus feljelentette az iskola igazgatóját azzal, hogy elsikkasztja az iskola pénzét, Kertész-Bakost pedig Dúró Dóra jelentette fel, miszerint hamis doktori címet használ. A rendőrség persze semmilyen bűncselekményt nem talált, de a sümegi közösségi főiskolát az eljárásokkal sikerült bezáratni.

Bertha Szilvia kifejtette:

Nem bírom ki, hogy ne szólaljak meg. Nem tehetem meg amiatt a sok ezer magyar család miatt, akik a Jobbikot saját pénzükön, személyes hitelük és egzisztenciájuk kockáztatásával a nyíltan képviselt értékek hitében futtatták be, s akik Vonáék árulása eredményeként mára végtelenül csalódottak és reményt vesztettek. Politikusként felháborít az a lenéző arrogancia, amivel a párt elnöke a Jobbikot a 2006 előtti, a közvéleménykutatásokban még nem is mérhető mikropártból 2010-2014-re parlamenti középpártig felfuttató nemzeti értékrendet átmeneti, hamis értékrendként tűnteti fel. Miféle moralitás engedi neki, hogy így gazdálkodjon az évek és tízezrek munkájából felépített lelki-szellemi és politikai “vagyonnal”?

Valóban felmerül a jogos kérdés: a minden csalódottságuk ellenére valami ismeretlen okból még mindig kitartó jobbikosok vajon mire számítanak?

( Szerző: Gruber Péter )