hirdetés

Megvan az amerikai kitiltási botrány első áldozata. Vádat emelt egy – korábban információtechnológiai céget vezető – férfi ellen az ügyészség a kitiltási botrány ügyében, az illető az ügyészség szerint áfacsökkentést ígért elintézni az áfacsalás miatt szenvedő amerikai Bunge cégnek. Egy láncolat egyik szereplője lehetett, aki azt állította, hogy ismeri a Századvéget, és Heim Péter nevét emlegette.

Goodfriend ügyvivő s Vida

Vádat emelt az ügyészség egy meg nem nevezett férfi ellen vesztegetés vádjával – közölte Ibolya Tibor főügyész a Fővárosi Főügyészségen. A vádlott egy korábban információtechnológiával foglalkozó céget vezető, 40-es éveinek végén járó budapesti férfi, monogramja T. V.

A főügyész elmondása az amerikai, Magyarországon is jelen levő étolajgyártó cég, a Bunge szenvedett a piacon sebesen terjedő áfacsalt étolajok miatt. Felkért egy lobbistát, hogy járjon közben az áfacsökkentés érdekében, a 27-ről 5 százalékra csökkenő étolajáfa értelmetlenné tenné az áfacsalást. A lobbista a most vádlottá lett személyt is megkereste, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, állítása szerint ismerte az egyik ismert gazdaságkutató alapítvány vezetőjét, és ígérte, megpróbál közbenjárni. A főügyész először nem nevezte meg, melyik gazdaságkutatóról és vezetőről van szó, de később elárulta: Századvég és Heim Péter.

A Bunge-lobbista állítólag azt a választ kapta a vádlottól, hogy a gazdaságkutató vezetője azt üzente, 2 milliárd forint az ára annak, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Később a vádlott tagadta, hogy ő egyáltalán ismerné Heim Pétert.

A lobbista az ügyészség szerint ezt az üzenetet elmondta a Bunge-nak, a cég azonnal megszakított minden kapcsolatot az illetővel, a lobbista pedig rögtön jelzett az Egyesült Államok nagykövetségének. A vádlottat az USA kitiltotta.

A főügyész elmondta, hogy Vida Ildikó akkori NAV-elnök ebben az ügyben nem érintett.

Több mint egy éve hallgatja agyon a magyar kormányzat és állam azt a kitiltási botrányt, amely tavaly ősszel a fél országot lázban tartotta.

A botrány egy éve, október 16-án pattant ki, és pár nap alatt akkora diplomáciai incidenssé dagadt, hogy megingatta a magyar kormányt, és hónapokig lázban tartotta a hazai közéletet. Az ügyet a kormányközeli Napi Gazdaság (ma már Magyar Idők) indította el. Botorság volt, elsőre jó ötletnek gondolhatta a kormány, hogy inkább ő hozza nyilvánosságra, ami neki kínos, megelőző kommunikációs csapásként, Amerika-ellenes tálalásban. A lap azt írta, hogy az Egyesült Államok megnehezíti több magyar hatósági személy beutazását az USA-ba, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folyik adóhatósági vizsgálat Magyarországon. Hamar kiderült: az USA konkrétan kitiltott valakiket a magyar közigazgatásból, mert információi szerint korrupcióban voltak érintettek.

A kormány mismásolt sokáig, olyanokkal jöttek, hogy nem fogják megkérdezni a több tízezer közszolgát, vajon ki érintett. Kiderült, hogy 6 ember került fel erre a szégyenfalra, de közülük csak Vida Ildikó, akkori NAV-elnök ismerte el, ő rajta van. És bár mondta, hogy pár kollégája is, de a kormányt nem érdekelte annyira, hogy kiderítse, vagy legalábbis elmondja, kik azok az adóhatósági emberek – esetleg a hatból van-e nem NAV-os személy.