hirdetés

Újabb nagy szabadságharcra számíthatunk. A dohánytermékek és a hipermarketek különadójának megvédésére szólította fel ugyanis a Fidesz-frakció a kormányt. A különadókra Brüsszel kimondta, hogy nem lehet beszedni amíg vizsgálódnak és így egy gyors és váratlan negyvenmilliárd forintos lyuk keletkezett a kormány költségvetésében.

bienkowska elizabeth

Bár nem újdonság az Uniós tiltás, hisz Elisabeth Biankowska az Unió belső piacért felelős biztosa erre már tett utalásokat. Igaz azt egyszer sem mondta, hogy a magyar kormány így  egy laza negyven milliárd adót nem szedhet be, de ez lehet nem is az ő dolga.

A Fidesz frakció közleményben reagált a brüsszeli tiltásra. Szerintük a különadók leállítása arra bizonyíték, hogy “Brüsszel azonban a magyar emberek érdekei helyett most is a külföldi multik érdekeit védi.” A különadók pedig “igazságosabbá és kölcsönössé teszik a közteherviselést.”

Mint az várható volt mélyreható vizsgálatot indított július 15-én, szerdán az Európai Bizottság a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékek értékesítését terhelő adó ügyében. Brüsszel mindkét esetben úgy látja, a meredeken progresszív adómértékek szelektíven kedvezményeznek az alacsonyabb árbevételű cégeknek és ezzel tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatják ezeket a nagyobb árbevételű cégekkel szemben.v

Két különálló mélyreható vizsgálatot indított szerdán az Európai Bizottság annak megállapítására, hogy a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díjba és a dohánytermékek értékesítését terhelő adóba foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete összhangban áll-e az Európai Unió állami támogatási szabályaival.

Brüsszel szerint alapos a gyanú, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege – az állami támogatások nyújtására vonatkozó uniós szabályok megsértésével – szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben.

A testület egyúttal felfüggesztő rendelkezéssel a vizsgálat lezárulásáig megtiltotta Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását.

A Bizottság sajtóközleménye emlékeztet rá, hogy a magyar élelmiszerlánc-törvény úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezi az élelmiszerpiac szereplőit. A törvény 2014. évi módosítása szerint a „napi fogyasztási cikkeket” értékesítő üzletek meredeken progresszív adómértékeket kötelesek fizetni. A „napi fogyasztási cikkek” számos olyan terméket ölelnek fel, amelyeket a fogyasztók napi rendszerességgel használnak, és általában egy éven belül elfogyasztanak (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek vagy háztartási tisztítószerek).

A 2014. évi módosítás szerint az alacsony árbevétellel rendelkező üzletek jelenleg teljes egészében mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetése alól, vagy lényegesen alacsonyabb díjat kötelesek fizetni (az árbevételük 0,1 %-át) mint a nagyobb árbevétellel rendelkezők (ők az árbevételük legfeljebb 6 %-át). Jóllehet az árbevételen alapuló díj önmagában véve nem vet fel állami támogatási kérdéseket, a Bizottság ebben a szakaszban úgy véli, hogy a díjmértékek progresszív jellege szelektív előnyben részesíti az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásokat, és tisztességtelen versenyelőnyt biztosít számukra a többiekkel szemben.

Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot. Mivel az új szabályok 2015. január 1-jén léptek hatályba, és az első befizetések július végén válnak esedékessé, a Bizottság emellett úgy döntött, hogy a progresszív adómértékek alkalmazásának felfüggesztésére kötelezi Magyarországot mindaddig, amíg a Bizottság be nem fejezi az állami támogatás vizsgálatát.

Magyarország 2015-ben a dohánytermékeket terhelő – „egészségügyi hozzájárulásként” említett – új adót vezetett be. Az adómértékek a Bizottság megítélése szerint meredeken progresszívek: Az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételük csupán 0,2 %-át kötelesek befizetni. Másrészt a magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások árbevételük 4,5 %-ig terjedő adómértéket kötelesek fizetni.

A Bizottság egy beérkezett panasz miatt vizsgálta meg a kérdést. A testület üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak az iránt, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően. A progresszív adómértékek miatt az alacsony árbevételű vállalkozások lényegesen kevesebb adót fizetnek, mint a magas árbevétellel rendelkezők. Magyarország Brüsszel szerint mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indoklást, amely igazolná a különböző árbevételű vállalkozások közötti differenciált bánásmódot.

A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozások csökkentsék ezen adókötelezettségüket, ha bizonyos tárgyi eszközökbe irányuló beruházásokat végeznek. A Bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal.

A Bizottság emlékeztet rá, hogy az uniós jog szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik az adórendszerük meghatározása. A tagállamoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy adórendszerük tiszteletben tartsa az állami támogatásra (azáltal, hogy nem nyújtanak szelektív előnyt egyes vállalkozásoknak) és az egységes piacra (pl. a letelepedés szabadságának, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásnak biztosításával, illetve a hazai termékek és a más tagállamokból származó termékek közötti megkülönböztetés-mentes bánásmóddal) vonatkozó uniós szabályokat.