hirdetés

Újra első fokon a vádlott bírónő pere. Október végén kezdi újra tárgyalni a Debreceni Törvényszék annak az egykori nyíregyházi, főként felszámolási ügyekben eljáró bírónőnek a megismételt elsőfokú büntetőügyét, akit tavaly nyáron egyszer már hivatali visszaélés és vesztegetés miatt hét év börtönbüntetésre ítélt nem jogerősen a bíróság. A vádirat szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság egykori cégbírája apró szívességekért cserébe bűnös viszonyt folytatott egy helyi felszámolóval. Az ügyészség szerint a bíró olcsón adta el magát. Pár százezer forintért, taxiztatásért és hétvégi üdültetésért szegte meg bírói esküjét és vállalta a súlyos börtönévek kockázatát.

elítélt bíró

 

Érdekes mellékszála az ügynek, hogy a cégbíró ellen titkosszolgálati eszközökkel is nyomoztak, de a lehallgatásról egyik felettese tájékoztatta a bírót. Noha ennek az információnak a kikotyogása államtitoksértésnek minősülhet, úgy tudni, eljárás emiatt már nem indult. Feltehetőleg a nyomozást nem érintette és befolyásolta mindez.

Így október 26-án kezdi újból tárgyalni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság volt bírájának vesztegetési perét a Debreceni Törvényszék Virágh Pál vezette tanácsa.  A hivatali visszaéléssel is vádolt bírónőt egyszer már hét év börtönnel sújtotta az elsőfokú bíróság, de a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a nem jogerős döntést megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint K.-né J. Judit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság felszámolási ügyekben eljáró bírájaként 2008 végétől másfél éven keresztül különböző jogtalan előnyöket kért és kapott családi ismerősétől, H. Attilától. Az ügy másodrendű vádlottja ennek fejében azt kérte, hogy a bírónő több felszámolási ügyben az általa képviselt cégeket jelölje ki felszámolóként. Az ügyészség szerint a két vádlott hetente több alkalommal beszélt telefonon és személyesen is, továbbá a cégbíró többször saját lakásán fogadta a felszámolót, és beadványokat is átvett tőle.

A nyomozás során állítólag az is kiderült, hogy ismerőse a döntésekért cserébe rendszeresen taxiztatta, szállította a bírónőt saját gépkocsiján, több alkalommal még a bíróságra is ő vitte be, rendezte a bíró autójának üzemeltetésével kapcsolatos teendőket, intézte a nő devizában lekötött megtakarításainak ügyeit, egyszer pedig még egy családi hosszú hétvégét is finanszírozott számára a zsíros megbízásokért cserébe. Két esetben konkrét pénzmozgást is tudott bizonyítani az ügyészség: egy alkalommal H. Attila egy felszámolás alatt lévő cég vezetőjétől kért százötvenezer forintot arra hivatkozva, hogy az összeget borítékban a bíróságon kell átadnia. A bíró át is vette az összeget, cserébe a felszámolóbiztosnak H. Attilát jelölte ki. Egy másik esetben pedig a férfi személyesen, a bírónő lakásán adott át 125 ezer forintot az elsőrendű vádlottnak. A vád szerint azonban nem a másodrendű vádlott volt az egyetlen kedvezményezett. Egy másik felszámolócég esetében karácsonyi ajándékként vásárlási utalványban egyeztek meg, így 2009-ben tíz ügyben jelölte ki őket felszámolóként, de egy másik cég is a korábbiakhoz képest jóval több ügyet kapott abban az évben. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint K.-né J. Judit megszegte bírói esküjét, és a másodrendű vádlottat érintő ügyekben részrehajlóan, sorozatosan jogtalan előnyöket biztosítva járt el. A felszámolókat nem véletlenszerűen és nem arányosan jelölte ki, a H. Attilához köthető cégek pedig aránytalanul sok megbízást kaptak, sőt több esetben kollégáit is próbálta befolyásolni ennek érdekében.

Az is kiderült a nyomozás során, hogy a vádlott bírónőt értesítették jó barátai arról, hogy lehallgatják. Mindezt a Nemzetbiztonsági Hivatal jelezte is, és feljelentést tett a főügyészségen, a bizonyítékok között pedig a vádhatóság az NBH titkos információ gyűjtésére és titkos adatszerzésre is hivatkozott. Noha ennek a ténynek a kikotyogása államtitoksértésnek minősül, úgy tudni, a titoksértő ellen az ügyészség nem indított büntetőeljárást. Hogy miért nem, azt az ügyészség nem kommentálja. Érthető módon. A lehallgatásokról egyébként később kiderült, hogy jogellenesen készültek, amit még az ügyész is elismert a bíróságon inkább. A bírónő ellen felhozott tíz vádpontból ugyanis csak négy esetben kérték ki a a mentelmi jogát, így a maradék hat vádpontban úgy gyanúsították meg, majd később ítélték el első fokon, hogy azokban nyomozni sem lehetett volna ellene. A törvénytelenséget az eljárás során egyébként úgy próbálták orvosolni, hogy a vádlottak környezetéhez tartozó lehallgatott személyeket behívták az ügyészségre, eléjük tárták a lehallgatási anyagokat, és tanúként, igazmondásra kötelezve kikérdezték őket. Az elsőfokú bíróság így már értékelhetőnek tartotta a bizonyítékokat és a bírónőt 2014 nyarán fontosabb ügyekben intézkedő, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett kötelességszegés, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés miatt hét év börtönre, illetve egymillió forint pénzmellékbüntetésre ítélték.

A cégbírót öt évre a jogi foglalkozás gyakorlásától is eltiltották. A felszámolót, H. Attilát folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntette miatt a törvényszék első fokon öt év börtönnel és egymillió forint pénzmellékbüntetéssel sújtotta.

Mindezt a Debreceni Ítélőtábla megalapozatlanság  és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. A táblabíróság álláspontja szerint a bizonyítás törvényessége ugyanis nem kicsi csorbát szenvedett, mivel jogellenes volt az egyébként a bizonyítási eljárásból kizárt titkos információgyűjtés eredményének közvetett felhasználása. Ráadásul a másodfokú bíróság arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárásban több esetben pontatlan volt a tanúk kioktatása, valamint egy esetben az egyik vádlotthoz is azután intéztek kérdéseket, hogy közölte, nem óhajt kérdésekre sem válaszolni. Az ítélőtábla végzésében iránymutatást adott az elsőfokú bíróságnak az új eljárás lefolytatásához is: ismételten ki kell hallgatni a tanúkat, illetve a korábban beszerzett, törvénysértőnek tekintett bizonyítékok pedig nem használhatók fel a megismételt eljárásban a tanúk kihallgatásakor.

Zamecsnik Péter, K.-né J. Judit védője közölte, hogy a bírónő továbbra is ártatlannak vallja magát, mivel állítása szerint nem követett el bűncselekményt. Az ügyvéd elmondta, a bírónő jelenleg házi őrizetben várja a megismételt eljárás első tárgyalási napját.

Tény kérdése, hogy mivel tetten érés nem volt, nehéz lesz bármit is bizonyítani, főleg úgy, hogy a lehallgatások szinte teljes mértékben törvénytelenek voltak.

(Esti Újság–PS)