Az Esti Újság elsőként számolt be arról, hogy Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ lemondásának elfogadására váró vezérigazgatója a Széchenyi Bank gyors bezárása mögött Matolcsy György jegybankelnököt sejti, akivel nem túl rózsás a viszonya. A bankár mindezt megerősítette és hosszasan taglalta, hogy Spéder Zoltán útjában is lehetett. Azonban a Fideszt nem egyszer anyagilag is megmentő Töröcskei nem érti ezen durva ellenséges viselkedését az MNB elnökének.

 

Töröcskei István nem érti, miért indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerinte alaptalan támadást a Széchenyi Hitelszövetkezet és a Széchenyi Bank ellen, ráadásul puszta tulajdonosként az utóbbi döntéseire nincs hatása, tulajdonosként nincs köze – szögezte le tegnap a pénzügyi szakember egy háttérbeszélgetésen. A hírekkel szemben a szintén tönkrement Körmend és Vidéke Takarékszövetkezethez nincs is köze – tette hozzá. Pedig Matolcsy György jegybankelnökkel érzése szerint korábban jó volt a viszonya.

 

Úgy tudjuk bár ezt senki sem kívánta egyelőre megerősíteni a Széchenyi Bank volt a Fidesz házi bankja. Itt volt hitel mindenkinek, aki erősen kötődött a párthoz vagy a felső vezetéshez. Aztán olyanok is kaptak itt hitelt mint Princz Gábor, ex Postabank vezér vagy épp Kóka János az ex liberális fő  politikus, aki nemcsak pénzt de már diplomata útlevelet is kapott a Fidesztől . Sokak szerint a baj itt kezdődött. Míg mások szerint az sem volt normális hitel ügyintézési metodika, hogy a hitelek 30-40% át is vissza kérték a bank vezetői zsebbe csak azét, mert hitelt adtak. Hogy mindez tábortűzi mese vagy igazságegyelőre 100 százalékos bizonyossággal megmondani még nem lehet.

 

Visszatérve Töröcskei háttérbeszélgetéséhez  2009-ben szerinte csődhelyzetben átvett Széchenyi Hitelszövetkezettel kapcsolatos terveiket egy törvény húzta keresztül. Ez őt is meglepte, s a kormányhoz közel álló, nemzeti elkötelezettségű gazdasági szakemberként egyfajta bizalomvesztésként érzékelte. Ennek pontos hátterét nem látja, hisz megfogalmazása szerint ő csak jót akart, egy a hazai mezőgazdaságot hitelező magyar pénzügyi csoportot szeretett volna felépíteni. Az általa indokolatlannak tartott támadások mögött az is meghúzódhat, hogy Spéder Zoltán nagyvállalkozó esetleg érthetetlen okokból neheztel rá. A lehetséges okok közé sorolja Töröcskei azt is, hogy ellenzi a 2011 óta általa vezetett Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) MNB-be olvasztását. Simicska Lajossal továbbra is jó a viszonya, bár ritkán találkoznak, üzleti kapcsolatuk 2011-ben megszűnt.

A felfüggesztett Széchenyi Bank tevékenysége kapcsán Töröcskei István hangsúlyozta: ÁKK-s vezérigazgatói posztjának 2011-es elfoglalásakor a cégnél lemondott mindennemű tisztségéről, „csak” többségi tulajdonos maradt, ami a közgyűlésen túl nem biztosít neki rálátást a működésre. Felesége és más, hozzá közel álló üzletemberek ugyan igazgatósági tagok maradtak, de a 2013-ban hárommilliárd forintos tőkeemeléssel 49 százalékos tulajdonossá vált magyar állam képviselői is benn ültek. Mi több, szerinte utóbbiak folyamatos tartalékolási igényeikkel hozzájárultak a kedvezőtlen folyamatokhoz, és a társ, az állam erre hivatkozva kezdeményezett végelszámolást.

A bank betétesei az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) várják 100 ezer euró alatti betéteik kifizetését. (Az említett összeg felett 7,5 milliárd forint betét van, ezek tulajdonosai valószínűleg keresztet vethetnek a pénzükre.) De Töröcskei még bízik külső befektető megjelenésében. Az év közepén az orosz állami ipari fejlesztési alappal már szerződést kötöttek, de az ukrán válság ezt felülírta. Két jelentős befektetővel is tárgyal. Az egyik az ír Prifan Europe Ltd., amely kisebbségi tulajdon fejében hétmilliárdos tőkeemelést vállalna. Az idő sürget, mert ha az OBA-kifizetések beindulnak, a végelszámolás visszafordíthatatlan. A tárgyalásokat januárban le kell zárni. Siker esetén újra igényelnék a működési engedélyeket.

Egy a Széchenyi Bankról készült, lapunk birtokába került állítólagos jegybanki jelentés számos súlyos állítást fogalmaz meg például a hitelintézet belső ügyvitelére, a kihelyezett hitelek minőségére vagy épp a bank és a Töröcskeihez köthető cégek közötti kapcsolatokra vonatkozólag. Gyanújuk szerint például Töröcskei cége, a hitelintézet többségét birtokló T & T Kft. áttételesen a hitelintézet kölcsönéből teljesített egymilliárdos tőkeemelést. (A jelentésre hivatkozva a Demokratikus Koalíció kedden feljelentést tett.)

Az anyag létét Töröcskei nem tartotta valószerűtlennek, de – megismételve, hogy annak elkészültekor sem látott rá a napi működésre – úgy vélekedett, arra már válaszoltak. Leszögezte: a hozzá közel álló cégek – például a T & T – hiteleik jó részét, több mint kétmilliárd forintot visszafizettek, a hitel-tőke trükk vádját pedig visszautasította. Az anyag megjegyzi: az MNB-előd pénzügyi felügyelet 2011-es vizsgálata szintén alapvető hiányosságokra bukkant, de azok zöme 2013-ra, az állam beszállása után se szűnt meg. Annak kapcsán, hogy Töröcskeit a szintén lesújtó 2011-es vizsgálat időszakában nevezték ki az egyik legfontosabb állami pénzügyi vezetői posztra, az üzletember leszögezte: a szerinte segítő és nem lejárató hangulatú 2011-es anyag elkészültekor se volt már a bank vezetője.

Megerősítette: tényleg felajánlotta lemondását az ÁKK vezérigazgatói posztjáról, de ezt egyelőre nem fogadták el. (Megkeresésünkre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól is csak annyit válaszoltak, hogy a kormány még nem döntött a kérdésben.) Töröcskei István továbbra is bízik a Széchenyi Bank talpra állásában. Különben, mint hangsúlyozza, az állam futhat a hárommilliárdos befektetése után, és neki is elvész körülbelül ötmilliárdja, azaz mindene.

( Népszabadság- Esti Újság )