hirdetés

Öngólt rúgott a magyar állam. Úgy tudjuk, komoly nyűgöt és súlyos, milliárdos kártérítést húzott magára a magyar állam a Munkácsy-képek meg nem vásárlásával és hirtelen védetté nyilvánításával, azaz a védetté nyilvánítási folyamat elindításával. Az amerikai –magyar üzletember Pákh Imre  tulajdonában lévő képet ugyanis nem lehet levédetni a jogi szakértők szerint, azaz törvénytelen a védettségi eljárás a Golgota festmény ügyében, mert az csak letétben volt Magyarországon, értesült az Esti Újság. Azaz nem felel meg egyetlenegy követelménynek sem, ami a védetté nyilvánításhoz kell, hisz a képnek minimum 20 évig Magyarországon kellett volna lennie megszakítások nélkül, és magyar személy tulajdonában kell, hogy legyen.

munkacsy-trilogia

Bajba került a híres Munkácsy-festmény, a Golgota körüli vita miatt a magyar állam. Igen komoly a gond, hisz a kép védetté nyilvánítási eljárása teljesen szabálytalan, úgy tudjuk. Azért törvénytelen a Golgota elvitelének a tiltása, mert a kép Magyarországon csak letétben volt elhelyezve. Azaz nem is lehetne tiltani a kép szállítását és a tulajdonos Pákh Imre egyéb szabad kereskedelmi és egyéb jogait.

Ahhoz, hogy le tudjanak védeni egy képet, bizonyos feltételeknek meg kell, hogy feleljen. Egy feltételnek sem felel meg.  A képet csak kiállítás céljából hoztuk be Magyarországra, és ezeket a képeket a nemzetközi és a magyar jog szerint nem lehet levédeni – mondta Pákh Imre.

A megoldás az lenne a műgyűjtő szerint, ha független értékbecslők mondanának egy árat a képre. Viszont azok az értékbecslők, akiket az MNB bérelt fel, Pákh szerint nem igazán számítanak függetlennek. Az egyik értékbecslőtől a főnöke rendelte meg, Baán László, aki pedig a kuratórium tagja. A másig Virág Judit, akinek a férjétől most vették meg 1,1 milliárdért az ezüstérem-gyűjteményét. A kormányrendelet viszont azt írja elő, hogy ilyen kapcsolat nem lehet a megrendelő és a becsüs között – fogalmazott.

Pákh elmondta, az MNB arra hivatkozva ajánlott közel 6 millió dolláros árat, hogy a kormányrendelet nekik ezt írja elő. A műgyűjtő szerint azonban egy műtárgy árát nem a rendeletek, hanem a piac határozza meg. Azok az értékbecslések, amiket az MNB begyűjtött, azok tollbamondott értékbecslések voltak. Én ezt tudom. Nem felelnek meg a valóságnak – vélekedett.

A műgyűjtő azért bízik meg a külföldi értékbecslőkben jobban, mert több szakmai tapasztalattal rendelkeznek ilyen értékes festmények terén, mint a magyar becsüsök, akik Pákh szerint nem ismerik a nemzetközi piacot.

Ez a kép olyan, mintha lopott lenne, mert a jogaimat ellopták tőle. Lopott képet pedig nem illik kiállítani múzeumban, ezért van most letakarva – mondta Pákh.

Pákh úgy gondolja, körülbelül egy évig fog tartani a védettségi eljárás, mert húzni fogják a folyamatot, és csak utána születhet döntés, amikor már perre lehet vinni az ügyet.